1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 26. Lakás és lakóépület adatok I. (1973)

I. AZ ADATOK ISMERTETÉSE

LAKÁSIGÉNY Az ország lakáshelyzetét, a mutatkozó lakásszükségletet - mennyiségi vonatkozásban - a rendelkezésre álló adatok alapján legjobb megközelitéssel az egy-egy lakásban lakó háztartások, ill. családok összetétele, száma szerint lehet vizsgálni. Kevés kivétellel elmondható, hogy minden családot alkotó közösség függetlenül attól, hogy milyen háztartási kapcsolatban élnek a lakásban - önálló, külön lakásban kivánna lakni. Különösen fennáll ez az igény az együttlakó idősebb és fiatal házaspárok esetében, a jelenlegi lakáshelyzetük sok esetben a fiatalok gyermekszaporulatának is akadálya. Minden valószínűség szerint igen kevés a már családot alapitott, több generáció együttlakásánál a jelenlegi állapot fenntartási szándéka. Ez is többnyire inkább a falusi összetételekre jellemző. /Az 1970. évi népszámlálás vonatkozó adatai szerint az ország lakásállományának 5, 6 %-ában, 171 ezer lakásban két család, (Q%-ában, 5 ezer lakásban legalább három család lakik közösWartásban. Az előbbi lakások lakóinak korösszetétele azt mutatja, hogy - mintegy 8 ezer lakás kivételével - mindegyikben fiatalkorúak laknak együtt az idősebb koruakkal, sőt 96 ezer lakásban fiatal-, közép- és öregkoru az összetétel. Jól szemlélteti az egy háztartásos, két és több családos lakások zsúfoltságát a laksürüségi mutató is; 100 lakott lakásra 551 személy jut, ami 224-gyel több az országos átlagnál. A lakások további 7 %-ában a lakók két háztartásban, - ebből 87 ezer lakásban két család-háztartásban -, 2 %-ában pedig három vagy ennél több háztartásban, - ebből 10 ezer lakásban három család-háztar' tásban - laknak. Ezekben a lakásokban már a háztartási közösség sem kapcsolja össze az ott lakó családokat. A két és több háztartásos lakások laksürüsége a legmagasabb, 100 lakásban 600-an laknak. Figyelemre méltó még a három vagy több háztartásban, családi és nem családi összetételben élők lakásainak szama is, amely 36 ezret tesz ki. Ezeknél a harmadik háztartás az esetek nagyobb részénél minden bizonnyal albérlőből, ill. ágybérlőből adódik. Ezt látszik alátámasztani ezen lakásoknál a háztartások számához viszonylag mérsékeltebb laksürüségi mutató is (461). Azokban a lakásokban, ahol a lakók egy családban (72 %) vagy nem család-háztartásban (15 %) élnek, uj lakásigény - a minőségi cseréktől eltekintve - kevésbé áll fenn. Feltétlenül lakásigény mutatkozik azonban a gazdasági helyiségekben, ideiglenes létesítményekben lakóknál, amelynek száma 19 ezer volt 55 ezer személlyel. Amennyiben az előbbiekben felsorolt körülmények között élők lakásigényét adataink alapján állítjuk össze, országos viszonylatban az alábbi megközelítő lakásigény mutatkozik: 1 háztartásban élő 2 családnál _ , 171 ezer lakás 3 családnál (5 000 x 2) 10 " " 2 háztartásban élő 2 családnál 87 " 3 háztartásban élő 3 családnál (10 000 x 2) 20 " " család és nem család háztartásnál 36 " " Gazdasági helyiség helyett 19 " " 343 ezer lakás Az ország lakásállományának több mint 2 %-a (71 ezer) csupán egy helyiségből áll. Az ilyen lakott létesítmények valójában nem tekinthetők lakásnak, ezeket inkább szükséglakásnak nevezhetjük. Az ezekben 4 25