1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 26. Lakás és lakóépület adatok I. (1973)

I. AZ ADATOK ISMERTETÉSE

lakók családösszetételére feldolgozási adatok nem állnak rendelkezésre, de minden bizonnyal jelentós hányaduk ugyancsak lakásszükségletként jelentkezik, miután laksürüségi mutatójuk 100 lakásra 244 személy, A még félszázaléknyi társbérletes lakás, továbbá az al-, ill. ágybérletes lakások lakói mindenesetben külön háztartásként kerültek számbavételre, igy az ezen csoportoknál mutatkozó lakásigény háztartás vonatkozásban már számitásba került. Összegezve az 1970. január 1-i állapotnak megfelelő lakáshelyzetet, mintegy 400 ezerre tehető az ilyen módszerrel számitott lakásszükséglet. A települések jellegét tekintve - hasonló számitások alapján - beleértve az egy helyiségből álló lakásokat is Budapesten 100 ezer a többi városban 106 " a községekben 208 " lakásszükséglet jelentkezik. Az eddigi tapasztalatok alapján az együttélési formák történelmileg kialakult szokásai szerint a fentiekből a budapesti és a városi igények a legsürgetőbbek, amiket még csak fokoz a meglévő agglomerációs folyamat, ami a városok népességének duzzasztásával jár és a lakásszükségleteket növeli. Sokféle módon lehet ezt a számitást elvégezni, de a különböző közelítési módozatok nagyjából hasonló eredményre vezetnek. A felvázolt szükségletek egy része valószínűleg nem áll fenn az együttélő családok és háztartások együttélési szándéka miatt, legfeljebb kisebb lakás helyett egy közös nagyobb lakást igényelnének. Ugyanakkor a szükséglet számításánál nem vettük figyelembe azt a 60 ezer egyszobás lakást, ahol 2 háztartásban családok és családot nem képező háztartások élnek együtt, pedig valószínű, hogy ezek egy részénél is lakásigény merül fel. A lakáshelyzet "mennyiségi" vizsgálatán kivül a népszámlálás adatai lehetőséget nyújtanak arra is, hogy a jelenlegi rendelkezések figyelembevételével a lakások lakószámának és szobaszámának egybevetésével - 2 személy = 1 szoba, ill. ennek közelitésével - a lakások nagyságának megfelelősége is vizsgálat tárgyát képezze, annál is inkább, miután a magas laksürüségü lakások csere igénye nagyságrendileg nem elhanyagolható. Az ország egyszobás lakásállományának felében, 697 ezer lakásban 3 ill. több személy, ezen belül 310 ezer lakásban 3 személy 311 " " 4-5 " 7 5 " " 6 és több személy lakik együtt. A kétszobás lakások 22 %-ában 5, ill. több személy, ezen belül 170 ezer lakásban 5 személy 123 " " 6 és több személy él. Ha az egyszobás lakások közül csupán a 4 és ennél több lakosú lakásokat, a kétszobások közül pedig a 6 és több lakosukat vesszük figyelembe, az látható, hogy 509 ezer lakásban a lakók igen zsúfoltan laknak.s ezeknél a lakáscserére való igény - ha még nem jelentkezett - várható. 26