1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 23. Demográfiai adatok I. (1973)

I. AZ ADATOK ISMERTETÉSE

A vidéki városoknak a lakónépesség nagyságcsoportja szerinti megoszlásában jelentős eltolódásokkövetkeztek be az elmúlt tiz év során. A 20 ezernél kevesebb lakosú városok száma egynegyedével, 31-ről 24-re csökkent, a 100 ezernél több lakost számláló városoké 3-ról 5-re emelkedett. Ennek eredményeként a vidéki városok népességéből a kisvárosokban lakók aránya 18 %-ról 12 %-ra zsugorodott, a nagyvárosok lakosságáé 17 %-ról 26 %-ra nőtt 1960 és 1970 között, azaz jelenleg legfeljebb 20 ezer lakosú városokban egyötödével kevesebben, 100 ezret meghaladó népességű városokban négyötödével többen laknak, mint 1960-ban. A 20-50 ezer lakosú városok számának növekedése 32-ről 37-re nem járt együtt a népesség arányának emelkedésével, mindkét időpontban 40 %-ot tesz ki az ebbe a nagyságcsoportba tartozó városok lakosságának hányada a vidéki városok össznépességéből, annak ellenére, hogy most közel egyötödével laknak többen ilyen népességszámu városokban, mint 1960-ban. A középvárosok másik, 50-100 ezer lakosú csoportját viszont, mind 1960-ban, mind 1970-ben 9 város alkotja, népességarányuk a vidéki városok össznépességéhez képest egynegyedről valamivel több, mint egyötödre esett vissza. A vidéki városok a lakónépesség nagyságcsoportja szerint 1960-1970 Népességnagyságcsoport (1 000 fő) Városok száma Népesség Népességnagyságcsoport (1 000 fő) 1960 1970 szám százalék 1970. év az 1960.év százalékában Népességnagyságcsoport (1 000 fő) 1960 1970 1960 1970 1960 1970 1970. év az 1960.év százalékában - 20 31 24 417 159 339 687 17, 8 12, 2 81,4 20- 50 32 37 954 084 1 128 265 40, 0 40,5 118,3 50-100 9 9 572 398 597 543 25,4 21, 5 104,4 100-X 3 5 392 885 718 630 16, 8 25,8 182, 9 Összesen 75 75 2 336 526 2 784 125 100, 0 100, 0 119, 2 Mig 1960-ban még csak Miskolc, Debrecen és Pécs lakónépessége haladta meg a 100 ezer főt, addig 1970-re már Szeged és Győr is ebbe a népesség-nagyságkategóriába került. Az 50-100 ezer lakosú városok száma nem változott, mivel az utóbb emiitett két város helyébe Szolnok és Kaposvár lépett, melyek népességszáma 1960-bai. még nem érte el az 50 ezret. A félszázezret meghaladó, de a 100 ezernél kevesebb lakosú városok közül Kecskemét népességszáma eléri, Székesfehérváré megközeliti a 80 ezret. Nyiregyháza lakossága 73 ezer fő, Tatabánya, Szombathely, Szolnok és Kaposvár lakossága 60 és 70 ezer, Békéscsabáé és Hódmezővásárhelyé 50-60 ezer között mozog. A népességszám változása Hódmezővásárhely kivételével a felsorolt városok mindegyikében pozitiv irányú volt. A legszámottevőbb a népességfejlődés üteme Székesfehérvárott és Szolnokon (40, ill. 38 %), 30 % körüli a tényleges szaporodás mértéke Tatabányán, Szegeden és Miskolcon, mintegy negyedével emelkedett Kaposvár, Pécs, Nyiregyháza és Debrecen népességszáma és kb. egyötödével Szombathely, Kecskemét és Győr lakosságáé. Viszonylag a legkisebb a népszaporodás mutatója Békéscsabán, ahol 1970-ben mindössze 12 %-kai laknak többen,mint tiz évvel korábban. 23