1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 23. Demográfiai adatok I. (1973)

I. AZ ADATOK ISMERTETÉSE

A 75 vidéki város túlnyomó többsége, 57 ipari jellegű, ahol az aktiv keresők legalább 40 %-a az ipar, épitőipar népgazdasági ágban dolgozik. Azon városok száma, melyek aktiv keresői közül a mezőgazdaságban tevékenykedők aránya eléri a kétötödöt, csupán 5. A fennmaradó 13 városban mind az ipari, épitőipari mind a mezőgazdasági aktiv keresők aránya 40 % alatt marad, ezeket vegyes jellegüeknek tekintjük. A lélekszám tekintetében a különböző jellegű városok között fennálló eltérések jellemzője, hogy az ipari városok átlagos népességszáma (42 651) több mint kétszerese a mezőgazdasági (20 486), illetve a vegyes jellegű városokénak (19 275). A népességfejlődés tekintetében rendkivül jelentős eltérések vannak a különböző jellegű városok között. Az ipari jellegű városok népességszáma 22 %-kal, a vegyes jellegüeké 6 %-kal nagyobb a legutóbbi népszámlálás alkalmával, mint 1 960-ban volt. Ugyanakkor a mezőgazdasági jellegű városok népességé 7 %-kal fogyott. Nemcsak a népességszám alakulását elsősorban befolyásoló vándorlási különbözet ellenkező előjelű az ipari, épitőipari, illetve a mezőgazdasági jellegű városokban - az előbbiekben 17 %-os vándorlási többlet, az utóbbiakban 11 %-os vándorlási veszteség jelentkezik -, hanem a természetes szaporodás mértéke is jóval alatta marad a mezőgazdasági városokban (3, 5 %) az ipari jellegű városokban tapasztaltnak (4, 9 %). A népszaporodás tényezőinek alakulása a vegyes jellegű városokban a legkiegyenlítettebb, a csekély mérvű népességnövekedés mintegy háromötöde természetes szaporodásból adódott. A nemek aránya is lényeges eltérést mutat a különböző jellegű városok között. A vegyes és a mezőgazdasági jellegű városokban 1 000 férfira 1 072, illetve 1 069 nő jut, az ipari városokban csupán 1 042. Az ipari jellegű városok népességének főbb korcsoportok szerinti megoszlása ugyancsak erősen különbözik a mezőgazdasági jellegüekétől. A főbb korcsoportok közül az idősebb produktiv korúak aránya ugyan közel azonos, viszont a gyermekkoruaké egytizedével, az öregkoruaké egynegyedével alacsonyabb, a 15-39 éveseké egyötödével magasabb az ipari városokban, mint a mezőgazdaságiakban. A produktiv korúak együttesen az ipari jellegű városokban a népesség 65, a mezőgazdasági városokban csupán 57 %-át teszik ki. A gyermek- és öregkoruaknak a produktiv korúakhoz viszonyított arányának különbözőségére jellemző, hogy 100 produktiv korura a mezőgazdasági jellegű városokban több 60 éves és idősebb személy jut az ipari városokban 100 produktiv korura jutó 15 éven aluliak számánál. A vidéki városok lakónépességének kormegoszlása jelleg szerint Jelleg 0-14 15-39 40-59 60-X 1 00 produktiv korura jutó Jelleg éves a népesség százalékában gyermekés öreggyermeköregJelleg éves a népesség százalékában kő ru Ipari 21,1 41, 3 23,4 14, 2 54 32 22 Mezőgazdasági 23, 6 34, 3 23, 0 19,1 74 41 33 Vegyes 22, 2 37,0 23, 6 17, 2 65 37 28 Összesen 21, 3 40,7 23,4 14, 6 56 33 23 24