1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 22. Budapest adatai I. (1973)

II. BUDAPEST FEJLŐDÉSÉNEK FŐBB SZAKASZAI ÉS JELLEMZŐI AZ EGYESÍTÉSTŐL NAPJAINKIG

A szocialista társadalmi-gazdasági viszonyok kialakulása, a gazdasági fejlődés meggyorsulása a népesség összetételére jelentős hatást gyakorolt, sokféle és bizonyos vonatkozásokban alapvetőnek mondható változást eredményezett mind országosan, mind Budapesten. Budapest népességi viszonyainak alakulásában az un. városi vonások a korábbinál is erőteljesebbé, határozottabbá váltak, s a belső városterület és a peremkerületek közötti különbségek ilyen tekintetben is jelentékenyen csökkentek. A lezajlott társadalmi-gazdasági átalakulás a lakosság gazdasági aktivitás szerinti összetételét formálta át leginkább. Mig 1949-ben a város még jelentős belső munkaerőtartalékkal rendelkezett, addig az 1950es évek végén a tartalék már minimális volt, az 1960-as évtized folyamán pedig lényegében kimerült. , , 4/ 1949 és 1970 között Kis-Budapest népességszamanak 24, 3 %-os ' emelkedésemellett az akti v keresők száma közel 40 %-kal, 205 ezer fővel gyarapodott. 1970-ben a régi városterület népességén belül az aktiv keresők - a 21 évvel korábbi 49, 8 %-kal szemben - már 55, 7 %-os részarányt képviseltek. A peremkerületekben, ahol a gazdasági aktivitás 1949-ben még valamivel alacsonyabb volt, mint Kis-Budapesten, a növekedés még 4/ erőteljesebb volt; 29 %-os ' népgyarapodas mellett több mint 59 %-kal nőtt az aktiv keresők szama, s ezzel népességen belüli arányuk az 1949. évi 44,8 %-ról 55,1 %-ra változott. A 100 aktiv keresőre jutó eltartottak száma mindkét területen jelentősen lecsökkent, s mig 1949-ben a belső és külső kerületek között még jelentős különbség volt e tekintetben, addig ma már lényegtelen az eltérés. A gazdasági aktivitás fokozódása nyomán az elmúlt 21 év alatt a népességnek mind nagyobb hányada szerzett nyugdíjjogosultságot, s az átlagos élettartam meghosszabbodásával, a munkaképes koron tuli népesség számának és arányának jelentős növekedésével ugrásszerűen nőtt az inaktiv keresők száma és aránya. A népesség gazdasági aktivitása Kis-Budapesten és a peremkerületekben 1949-1970 Év Összesen Aktiv Inaktiv Eltartott 100 aktiv keresőre jutó Év Összesen kereső Eltartott inaktiv kereső eltartott Kis-Budapest 1949 1057 912 527 725 58 899 471 288 11,2 89, 3 1960 1191 217 663 142 107 077 420 998 16,1 63,5 1970 1314 460 732 303 238 007 344 150 32, 5 47, 0 Peremkerületek 1949 532 404 238 376 27 607 266 421 11,6 111,8 1960 613 389 320 755 55 057 237 577 17, 2 74,1 1970 686 623 378 366 124 994 183 263 33,0 48,4 a/ Az adatok 1949-ben és 1960-ban a jelenlevő népességre, 1970-ben a lakónépességre vonatkoznak. Budapest népességfejlődésének ütemét, mértékét az elmúlt évszázad alatt úgyszólván mindvégig a város iparának fejlődése szabályozta, illetve határozta meg. A szocialista iparosítás kezdetétől az 1960-as évek elejéig a budapesti ipar munkaerőszükséglete rohamosan fokozódott, s jóllehet a vidék ipari fejlődésének meggyorsulásával Budapest ipari súlya mérséklődött, abszolút értelemben az ipari létszámgyarapodás nagyobb volt, mint a korábbi időszakokban bármikor. 1949 és 1960 között az iparban és építőiparban foglalkoztatott aktiv keresők száma 353 ezerről 541 ezerre emelkedett, s hányaduk az aktiv kereső népességben 46,1 %-ról 4/ Az 1970. évi lakó- és az 19 49. évi jelenlevő népességgel számolva. 31*