1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 22. Budapest adatai I. (1973)

I. BUDAPEST KIALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE

Az európai városok rangsorában Pest-Buda jelentősen előrelépett ebben az időszakban. Az 1870. évi 280 ezer főnyi összes népesség 74 európai város között már a 16. helyet jelentette a lélekszám szerinti sorrendben. A város életének erről a szakaszáról az 1857, évi osztrák és az 1870. évi első magyar népszámlálás nyomán már meglehetősen gazdag statisztikai anyag áll rendelkezésre. A város fejlődéstörténetének vizsgálata szempontjából különösen értékesek a népesség foglalkozására, illetve a keresők ágazatonkénti megoszlására vonatkozó adatok, amelyek alapján - bizonyos csoportositásbeli problémák mellett is - nyomon kísérhetők a társadalmi-gazdasági fejlődés főbb jellemzői. Kőrösy József "Pest szabad királyi város az 1870. évben (a népszámlálás és népleirás eredményei)" cimü 1871-ben megjelent munkájában közzétett adatok szerint 1857-1870 között Pest népességszámának 67,8 ezer főnyi (51 %-os) növekedése mellett, a keresők száma 46, 8 ezer fővel (75 %-kal) emelkedett, s ezen belül az iparban dolgozóké a napszámosoké a közlekedésben dolgozóké a kereskedelemben dolgozóké az őstermelésben dolgozóké az egyéb ágazatokban dolgozóké (nem számitva a napszámosokat) 25,8 ezerről 41,1 ezerre ( 59 %-kal), 10,5 ezerről 21,5 ezerre (106 %-kal), 1,1 ezerről 2, 8 ezerre (149 %-kal), 5,7 ezerről 10,0 ezerre ( 75 %-kal), 1,3 ezerről 1,7 ezerre ( 34 %-kal), 18, 2 ezerről 32, 2 ezerre ( 77 %-kal) nőtt. A következő táblázat - amelyet Kőrösy József előbb idézett munkája alapján állitottunk össze - jól érzékelteti, hogy a főváros népvonzó erejének fő forrását ebben az időszakban már az iparfejlődés jelentette, de ugyanakkor bizonyos ágazatokban éppen a népességszám növekedése vonta szükségszerűen maga után a fejlődés megélénkülését. 16*