1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 22. Budapest adatai I. (1973)

I. BUDAPEST KIALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE

A XVIII. század végére a két város lényegében visszaszerezte vezető helyét az országban. Mig azonban a török hódoltság előtt Magyarországnak egyértelműen Buda volt a fővárosa, s Pest csak a második legjelentősebb városa, addig a XVIII. század második felétől a fővárosi funkciókat a két város együttesen gyakorolta. Buda az igazgatási, Pest a gazdasági, szellemi és politikai központ szerepét töltötte be. Az országos igazgatási szerveket II. József idején visszahelyezték Budára. Szerepkör tekintetében tehát élre került, gazdasági téren azonban provinciális város maradt. A fejlődési súlypont a bal parti városrészre tevődött át. Pest - amelynek vásári forgalma már a XVIII.század derekán is jelentékeny volt - a XIX. század kezdetére az ország kereskedelmi központjává vált. 1785-ben Pest népességszáma már megközelítette Budáét, jóllehet nem egészen 7 évtizeddel korábban a két város együttes népességszámán belül aránya csak mintegy 20-25 % volt. Pest előretörését az 1720 és 1785 közötti népességfejlődés önmagában is jól tükrözi, de az 1784-1785. évi népszámlálás anyaga alapján érdemes ezzel kapcsolatban néhány számítást is elvégezni. Az alábbi táblázatban szereplő adatok egyértelműen arra utalnak, hogy a XVIII. század végéhez közeledve Pest már lényegesen "városiasabb" jegyeket mutatott, mint Buda. A városiasság néhány mutatója az 1784-1787. évi népszámlálás alapján Terület Egy házra jutó Háztartások átlagos taglétszáma 1 000 fé rfira jutó nő Jelenlevő idegenek a jogi népesség százalékában Terület háztartás lakó Háztartások átlagos taglétszáma 1 000 fé rfira jutó nő Jelenlevő idegenek a jogi népesség százalékában Buda 1, 96 9, 07 4, 62 1 040 7,9 Pest 2,40 10,18 4, 23 1 104 9,1 Óbuda 1,69 8, 25 4,89 1 055 3, 6 Szabad királyi városok 1, 58 7,07 4,47 1 082 5, 9 Magyarország

0'' 1, 22 6, 45 5, 28 968 0, 8 a/ Magyarország, Horvátország és Erdély együtt, 1787. Pest, Buda és Óbuda népességének 1720 és 1787 közötti mintegy 40 ezres szaporulata - a város korábbi múltját véve alapul - számottevő fejlődési ütemet képviselt. A nyugat-európai városfejlődéshez viszonyítva azonban az elmaradás ebben a periódusban is tovább fokozódott. Mig nyugaton a XVI-XVIII. században már az iparfejlődés volt a városiasodás legfőbb motorja,s a kapitalizmus kialakulásának első,un.manufaktura korszaka a XVIII. század végére lényegében lezárult, addig a feudalizmus megerősödésének korszakát élő XVIII. századi Magyarországon a bécsi udvar gyarmatosító gazdaságpolitikája az ipar tőkés fejlődésének kezdeteit is elsorvasztotta. Buda és Pest céhes iparával élen járt ugyan a magyar városok között, termelése azonban lényegében csak a helybeli és a szűkebb környéken élő lakosság szükségleteit fedezte. A tőkehiány, s a kedvezőtlen vámrendszer miatt jelentősebb manufaktúrák a század végéig sem tudtak kialakulni. 10 *