1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 22. Budapest adatai I. (1973)

I. BUDAPEST KIALAKULÁSÁNAK TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉSE

Pest hazai méretekben kiemelkedő fejlődésének lényegében a kereskedelem képezte az alapját. A XIX. század elején - a feudális viszonyok és az országra nehezedő osztrák gyarmatositó gazdaságpolitika ellenére - a kereskedelmi tőkefelhalmozás meggyorsult. A napóleoni háborúkkal összefüggő hadikonjunktúra nyomán a mezőgazdasági árutermelés,illetve kivitel ugrásszerűen megnőtt, s a terménykereskedők kezén számottevő pénztőke halmozódott fel. Az átmeneti fellendülésben fontos szerepet játszott azonban a Napóleon féle - 1806-ban életbe léptetett - kontinentális zárlat is, amelynek nyomán Magyarország bekapcsolódott a közel-keleti kereskedelmi forgalomba. A megélénkülő kereskedelmi életben Pest jelentősége fokozódott. A XIX. század elején a pesti vásárok a magyar mezőgazdasági termékek cserehelyéből a külföldi kereskedők találkozóhelyévé, az ország központi piacává váltak, s kialakult egy számottevő pénzeszközökkel rendelkező nagykereskedő réteg. A város fejlődése a XIX. század elején jelentősen megélénkült, s ez a lendület már a napóleoni háborúkat követő dekonjunktúra időszakában sem szenvedett törést. A feudális elmaradottság, s az osztrák ipart támogató vámrendszer a magyarországi tőkés ipar kialakulását rendkivüli módon hátráltatta ugyan, de a XIX. század második negyedében a kapitalista iparfejlődés csirái már hazánkban is bontakoztak, s a születő tőkés nagyiparnak Pest lett a központja. Dinamikus fejlődésével Pest egyre jobban kiemelkedett a magyar városok közül. 1850/51-ben állandó polgári népességének száma már meghaladta a 100 ezret, több mint háromszor annyi volt, mint az 1785ben még első helyen álló Debrecené. Kétségtelen, hogy a XIX. század közepén fővárosunk még nem tartozott Európa nagyvárosai közé, fejlődésének üteme azonban ebben az időszakban már európai méretekben is számottevővé vált. 1850-re az európai városok rangsorában Pest az 50. helyre került, a későbbi fővárost alkotó városegyüttes pedig az 50 évvel korábbi 40. helyről kb. a 30. helyre lépett elő. A bal parti városhoz képest Buda mindjobban elmaradt a fejlődésben. Érdemes ezzel kapcsolatban Schams Ferenc 1822-ből származó "Buda szabad királyi főváros teljes leirása" c. munkájából néhány sort idézni: "Buda egyáltalán nem tartozik a magyar kereskedővárosok sorába: ettől az előnytől az utóbbi időben egészen megfosztotta önmagát azzal a közönyével, mellyel legközelebbi szomszédja kereskedelmének felvirágzását szemlélte. A számos iparágat üző és kereskedő Pest közelsége éppen csak annyi boltot és iparos műhelyt enged működni Budán, amennyit a helyi szükségletek megkövetelnek". Az erőteljesebb gazdasági fejlődés nyomán Pest népgyarapodásának üteme egyre jobban felülmulta Budáét. A XIX. század kezdetére Pest lakosainak száma már meghaladta Budáét, a század közepén pedig kb. kétszer annyi lelket számlált, mint a jobb parti város. Budapest életének ezt a szakaszát illetően a népességszám megállapitásához rendelkezésre álló források megsokasodnak. Népszámlálást azonban a XIX. század első felében nem hajtottak végre, tehát a II. József-féle népszámláláshoz hasonló, teljes értékűnek tekinthető anyag ebből a korszakból nem maradt fenn. A főváros népességszámára vonatkozó források felkutatását, a fejlődést tükröző adatsor összeállitását elsőként Kőrösy József kisérelte meg. Kutatásainak eredményét - az adatok megbizhatóságára vonatkozó kritikai észrevételekkel egyetemben - 1881-ben a Fővárosi Statisztikai Hivatal kiadásában megjelenő "Statisztikai Havi Füzetek" 96. számában tette közzé. (Ezt követően a Fővárosi Statisztikai Hivatal évkönyveiben, zsebkönyveiben a Kőrösy féle adatok rendszeresen közlésre kerültek.) Az azóta eltelt időszakban a történeti statisztikai kutatómunka nyomán a főváros népességfejlődésére vonatkozó adatanyag jelentősen gazdagodott, s ezzel egy11 *