1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 7.b Székesfehérvár adatai (1972)

I. SZÉKESFEHÉRVÁR NÉPESSÉGFEJLŐDÉSÉNEK EZER ÉVE - Történeti áttekintés

I. SZÉKESFEHÉRVÁR NÉPESSÉGFEJLŐDÉSÉNEK EZER ÉVE TÖRTÉNETI ÁTTEKINTÉS Székesfehérvár múltjának felidézésekor kőkorszaki és bronzkori településekig mehetnénk vissza; a római korban is volt itt kisebb település. A honfoglaló magyarság vezérének itteni szálláshelyéről a krónikák tudnak; a veszprémi püspökség 1009. évi határjáró oklevelében jelentős településként "Fehér vár"-ként jelenik meg; "Alba Civitas", amely a XI. század második felétől kezdve "Alba Regia" nevet viseli (civitas a XI. században még "vár", csak a XII. századtól kezdve "város"). Fontos szerepet első királyunk idején, a magyar államszervezés kapcsán játszik és neve szerepel első magyar nyelvemlékünkben is. A város őskoráról és későbbi sorsáról számos mélyreható történettudományi elemzés látott napvilágot. Ez a kötet azonban nem történelmi, hanem népességstatisztikai, népszámlálási kiadvány. Ezért a következőkben szerényebb célkitűzéssel a város ezer évének népesedéstörténetéből csak néhány hozzáférhető adatot kisérel meg felidézni, az ujabb népszámlálási adatszemle bevezetéseképpen. Székesfehérvár ezeréves múltjának kezdeti időszakáról, a X. és XI. századról a feltárt temetők leletei alapján végzett, un. "paleodemográfiai" vizsgálatok adnak képet. Nemeskéri és Kraloa / vánszky számitásai (1) 'a megfigyelt sirok számszerüségére, az embertani meghatározásra alkalmas leletek - egyének - kormegoszlására, a feltehető termékenységi arányszámra, a születéskor várható élettartamra, valamint a biológiai értelemben vett családok számára és ezek átlagos nagyságára vonatkoztak. A vár területére az ott elhelyezhető házak száma és azok átlagos lakosszáma alapján végeztek becslést. Ezek az adatok éppen a várossá alakulás időszakát rögzitik. A X. század első-második harmadában csak a déli perem négy településén lehetett 115 főre becsülhető népességet kimutatni, mig a XI. században az egész városterület népességszámát átlagban 3 690 t 500 főre tették. Ennek a népességnek a zöme (kb. 3 000 fő) a Vár területén élhetett, mig a további 600-700 fő a tiz peremtelepülésen oszlott meg. Ha ez a népességszám - kivált a későbbi forrásadatokkal egybevetve - igen nagynak tűnik, nem szabad feledni, hogy Székesfehérvár a magyar államszervezés kezdeti időszakában - Esztergommal váltakozva - királyi székhely, főváros volt. Ez a szerepe később megszűnt, bár a török hódoltságig megmaradt a királyok koronázó és temetkezési helyének. a/ A zárójelbe foglalt számok az e kötetben található bibliográfiai jegyzék sorszámaira utalnak. 5