1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 7.b Székesfehérvár adatai (1972)

I. SZÉKESFEHÉRVÁR NÉPESSÉGFEJLŐDÉSÉNEK EZER ÉVE - Történeti áttekintés

A következő századokban is jelentős szerepet tölthetett be Székesfehérvár a szabad királyi városok között. Történeti statisztikai tanulmányok utalnak kedvező földrajzi fekvésére, nyugatról Budán keresztül keletre és északról dél felé vezető kereskedelmi utak itteni kereszteződésére. A XVII. századig, a török hódoltságból való felszabadítást megelőzően Székesfehérvár népességéről csak egészen szórványos adatok utján tájékozódhatunk. A város középkori nagyságrendjéről közvetett uton, Sopron népességszámára vonatkozó becslés (2) tájékoztat, mely e város 1379. évi népességét egykorú összeirás alapján 2 500 főre teszi. Az akkori Székesfehérvárt pedig kutatóink Sopronnál jelentősebb városnak jelzik. (3) A XV - XVI. században Székesfehérvár jelentősége a kereskedelmi utak áthelyeződése folytán csökkent. Szerepéről valamelyes támpontok találhatók az 1494-1495. évi kincstári számadásokban, melyekben a szabad királyi városok ez években fizetett taksái szerepelnek. (4) Ezekben Székesfehérvár részéről 1494-ben 400, 1495-ben 100 ft ' "Taxa extraordinaria"-t mutatnak ki, ami elmarad ugyan Buda 2 500-2 800, Pest £ 000, Kolozsvár 1 000 ft-os taksájától,de a többi várossal szemben még mindig tekintélyes. Székesfehérvár ezenkivül fizetett még 400 ft-ot készpénzben és 600 ft-ot posztóban a királynak. Szabó István (4) Fügedi Erikre (5) hivatkozó számításaiban a jelzett években taksát fizető városok lakosságszámát is becsüli, mégpedig Budáét, a királyi székhelyét 8 000 lakosra, Pestét 7 000-8 000-re, Pozsonyét 4 200-4 800 főre. Közlése szerint ugyanekkor a taksát fizető Esztergom, Lőcse, Nagybánya, Székesfehérvár és Torda lakossága együttvéve kb. 8 000 személyre becsülhető. Ebből egy-egy városra aránylag kisebb lakosszám juthatott, ha Székesfehérvár a legjelentősebb is a / volt a felsoroltak között. Egyébként a már emiitett gazdasági, továbbá politikai és demográfiai okok (pl. járványok) magyarázzák - a becslések bizonytalansága mellett - a különböző időpontokra számitott népességi adatok ingadozását. A török időkben Székesfehérvár nyilván népességi szempontból is sokat szenvedett, hiszen a hadi utak erre vezettek Belgrádból Buda felé. Erről a 150 évről azonban a város lakosságáról nincsenek számszerű adatok. Evlia Cselebi 1664. évi leirása szerint Istolni Beograd-on (= Székesfehérvár) a Várban (Belváros) 1 100 ház volt (6). Ez a támpont, bár a házak számára vonatkozó adatot kételkedéssel fogadjuk, esetleg következtetési, becslési lehetőséget nyújt. A török hódoltság megszűntével az uj állami berendezés kapcsán, adó- és katonai célú öszszeirások révén adataink vannak az ország népességére vonatkozólag is. Az egyik legkorábbi és közismert munkát, amely hivatalos kiadványként jelent meg

; Acsády Ignác készitette, s ebben az 1720. évről a "pragmatica sanctio' koráról kisérli meg - területi részletezésben is - Magyarország népességszámának becslését. Ez a munka (7) Székesfehérvár lakosságát 3 126 főben adja meg. Acsády Ignác számitásait, amelyek Magyarország és Erdély lélekszámát 2 582 598 főben rögzitik, korunk kutatói birálat tárgyává tették. Első izben Barsy Gyula (8), majd részletes vizsgálattal Dávid Zoltán (9). Ennek során az első, mai szemmel nézve is mintaszerű 1784-87. évi (II. József-féle) népszámlálás 8 és félmillió főnyi összlétszámból következtettek vissza, TovábbáAcsády Ignác becslésének alapelemeit (pl. az egy háztartásra jutó személyszámot) korrigálták s igy az ország 1720. évi valószinü lakosságát 3,5-4,0 millió főben állapitották meg. Ennek figyelembevételével emelendő Székesfehérvár emiitett népességszáma is. a/ Az 1515:3.tv.a királyi javak elidegeníthetetlensége tárgyában, a "szabad" városok felsorolása kapcsán emliti Székesfehérvárt is. 6