1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 7.b Székesfehérvár adatai (1972)

I. SZÉKESFEHÉRVÁR NÉPESSÉGFEJLŐDÉSÉNEK EZER ÉVE - Történeti áttekintés

Egy házra átlagban 8 lakó jutott, egy család átlagos nagysága pedig 4 fő volt. A népességszám csekély mértékű nőtöbbletet mutat. Érdekes a városok nagyságsorrendje is II. József korában. Debrecen és Pozsony állott az élen, 30 064, illetőleg 28 707 lakossal. Az akkor még különálló Buda és Pest csak ezután következtek, utóbbit Kecskemét mezőváros és Szeged sz.kir. város is megelőzték. Székesfehérvár egész Magyarországon a 19. helyen állott, Erdély nélkül számitva a 16. városunk volt. A mai Magyarország területét tekintve 1785-ben a 11. helyet foglalta el. Foglalkozás szerint a férfiak megoszlását a következő adatok mutatják, s egyben a százalékos megoszlás utján az országgal és egyes részeivel való összehasonlitást is lehetővé teszik. Székesfehérvár Összehasonlításul százalékos megoszlásban Férfiak foglalkozása szám szerint százalékban szabad királyi városok összesen Fejér megye Magyarország összesen Pap 91 1,4 Nemes 195 3,0 Tisztviselő 13 0,2 Polgár 775 15,2 Paraszt' Polgár és paraszt örököse 376 10,2 Zsellér 1 891 31,9 Egyéb 196 3,8 Szabadságolt katona 33 0,5 Sarjadék: 1-12 éves 1 461 25,6 13-17 éves 531 8,2 Összesen 5 562 100,0 1,3 3, 8 0, 9 13, 1 2,5 10, 1 29,4 6, 9 0,2 24, 5 7, 3 100, 0 0,2 5, 7 0, 0 1,3 12, 0 12, 2 28, 0 4,6 0, 3 26, 6 9,1 100,0 0,4 4,6 0,1 2, 1 14, 8 14,7 22, 1 5, 8 0, í 27, 6 7, 7 100, 0 Az adatokhoz meg kell jegyezni, hogy a foglalkozási részletezés csak a keresztény férfiakra vonatkozik. Székesfehérvár esetében ez azonban nem különbözik a férfiak összes számától. A táblázat sok tanulsággal szolgál. Emlitsük meg Fehérváron - más városokkal szemben a polgárok nagyobb arányát, ami az iparosok és kereskedők előbb közölt adataival egyetemben a városiasodottság magasabb fokát jelzi. Parasztot itt nem mutat ki a népszámlálás, de feltűnően sok a zsellér. A zsellérek számaránya Fejér megyében is nagyobb az országos átlagnál (nagybirtokos megye). Tisztviselőként kevés férfit mutatnak ki a székesfehérvári adatok, feltehetőleg a nemesek rovatában foglalnak helyet a városi honoratiorok.Székesfehérvár népességének foglalkozási összetétele csak kevéssé tér el a szabad királyi városok összességétől. A vidéki, illetőleg országos adatokkal szemben a városi jelleg természetesen már jól kifejezésre jut: a polgárok és parasztok aránya helyet cserél, több a tisztviselő a városokban, de a nemesek nagyobbrészt vidéki birtokaikon, kúriákban laknak. 10