1970. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 7.b Székesfehérvár adatai (1972)

I. SZÉKESFEHÉRVÁR NÉPESSÉGFEJLŐDÉSÉNEK EZER ÉVE - Történeti áttekintés

II. Józseftől az első hivatalos magyar népszámlálásig, 1869-ig számithatjuk a magyar népességi történelem következő fejezetét. Ez utóbbi időpont egyébként a politikai történetben is jelentős forduló: az osztrák abszolutizmus korszakának lezárását két évvel követi. Erre az időszakra különböző célú összeirásokon kivül az 1850. és 1857. évi osztrák népszámlálás, továbbá a magyar statisztikai tudomány úttörőinek: Fényes Elek, Nagy Lajos és társainak munkái vetnek fényt. A folyamatos számsorok tekintetében Thirring Lajos tanulmányára (3), valamint "A történeti statisztika forrásai" c. kötetben Acsádi György táblázatos összeállitásaira (15) kell utalni. Ezekre támaszkodnak alábbi adataink is, feltüntetve lehetőség szerint az adatok primér forrását. Év Primér forrás Székesfehérvár lakosszáma 1787 II. József-féle népszámlálás 1804 Summarium. Der Bevölkerungsstand von Ungarn, 1787 und 1804/05 1827 Ludovicus Nagy: Notitiae politico-geographico statisticae inclyti regni Hungáriáé, partiumque eidem adnexarum. Budae, 1838. 1838 Fényes Elek: Magyarország statisztikája, Pest, 1842. 1846 Tafeln zur Statistik der Österreichischen Monarchie. 1845-46, 1847-48. 1850 Fényes Elek: Magyarország geográfiai szótára 1857 Statistische Übersichten über die Bevölkerung und den Viehstand von Österreich nach der ZShlung von 31. Október 1857. Wien. 1859. 1869 Magyar népszámlálás (akkori városterület polgári népessége) 11 780 12 244 20 069 20 670 22 600 20 770 18 217 22 683 Az 1787-1869 időszak egészét tekintve, e 82 év alatt a város népességszáma több mint 90 %-kal nőtt, ami tekintélyesnek mondható. Figyelemre méltó azonban, hogy e növekedésnek csaknem egésze az időszak első 40 évére jut, majd stagnálás, ill. ingadozás következik be. Különösen szembetűnő a visszaesés az 1846 utáni időszakban, ami feltehetőleg a szabadságharc, ill. annak leverése és az utána következő önkényuralom hatásának tulaj donitható. Lassankint már a gyorsuló fejlődés útjára lépő Buda és Pest népességelvonó hatása is érvényesülhetett, mig Székesfehérvár ipara nem fejlődött. Egyes időpontokra Székesfehérvár viszonyait részletesebben tárgyaló tanulmányok is készültek. így az 1828. évre, inkább a gazdasági, mint a népességi viszonyokra kiterjedő közbenső összeirás alapján (16). Az utolsó száz év népesedéstörténetét a hivatalos magyar népszámlálások kisérik nyomon. Az alább bemutatott adatok általában 10-10 év fejlődését tükrözik; az 1941. január 31-én és az 1949. január 1-én tartott népszámlálások közötti különbség közel 8 év, az 1949. és 1960. éviek (s éppigy 11