1968. ÉVI MIKROCENZUS Személyi, család- és lakás adatai (1969)

A FOGALMAK MAGYARÁZATA

Az iskolába nem jártak csoportja - a 7 éves és idősebbek közül - azok számát foglalja magában, akik nem tudnak sem irni, sem olvasni, valamint akik csak olvasnak, továbbá az iskolai végzettség nélkül irni-olvasni tudókat és az ismeretlen végzettségűeket. A legmagasabb iskolai végzettség szerinti besorolástól eltérnek azok az adatok, amelyek egy-egy jellegzetesebb iskolai végzettség arányszámait - a megfelelő korú népességből - mindig az annál magasabb végzettségűek hozzászámitásával mutatják ki. Ennél az összeállításnál tehát pl. az érettségizettek arányszámában az egyetemi (főiskolai) oklevelet szerzett, továbbá az oklevelet nem szerzett, de egyetemre (főiskolára) járt népesség adatai is szerepelnek stb. Az érettségi (képesitő) bizonyitványokat fajták szerint csoportositó tábla azok számát tartalmazza, akiknél ez egyben a legmagasabb végzettséget jelenti. Az ismeretlen érettségi bizonyítványok a gimnáziumi érettségik között szerepelnek. A szakérettségit - amennyiben nem követi magasabb (egyetemi) végzettség - nem tekintettük rendszeres iskolai végzettségnek. A felsőfokú oklevelet szerzett személyek száma az egyetemi, főiskolai, akadémiai, felsőfokú technikumi, felsőfokú tanitóképző intézeti, felsőfokú óvónőképző intézeti és felsőfokú szakiskolai oklevéllel rendelkezők számát foglalják magukban. A Gazdasági és Műszaki Akadémián és Műszaki Főiskolán végzett oklevelesek 1968-ban a "műszaki", a visszatekintő adatokban pedig az "egyéb" oklevéllel rendelkezők rovatában kerültek kimutatásra. A "pedagógiai" oklevelesek rovata a tudományegyetemeken és a pedagógiai főiskolákon szerzett tanári, továbbá a felsőfokú tanitóképzői, ill. óvónőképzői oklevéllel rendelkezők számát tartalmazza. Ugyanitt kerülnek kimutatásra az un. "bölcsészettudományi, ill. természettudományi nem tanári" (pl. matematikusi, vegyészi stb.), továbbá a felsőfokú népművelő könyvtárosi oklevéllel rendelkezők is. Az "egyéb" egyetemi (főiskolai stb. ) oklevéllel rendelkező népesség száma a művészi, hittudományi, katonai, pártfőiskolai stb. oklevéllel rendelkező személyeket foglalja magában. A két vagy több érettségi bizonyitvánnyal vagy felsőfokú végzettséggel rendelkező személyek - ugy a középiskolai, mint a felsőfokú végzettségek kimutatásánál - a foglalkozáshoz közelebb álló bizonyitványfajtáknál, oklevélnél vannak számbavéve. GAZDASÁGI AKTIVITÁS Gazdasági szempontból a népesség két nagy csoportra, a keresőkre és az eltartottakra osztható. A keresőket tevékenységük alapján aktiv vagy inaktiv keresőknek tekintjük. Aktiv keresők a ténylegesen dolgozó személyek, vagyis a vállalatok, intézmények, termelőszövetkezetek, önállók alkalmazottai; a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, termelőszövetkezeti csoportok, szakszövetkezetek stb., a kisipari, háziipari stb. szövetkezetek tagjai; a mezőgazdasági, ipari, kereskedelmi stb. önállók; a segitő családtagok (az önálló iparos, kereskedő, a mezőgazdasági önállók, termelőszövetkezeti, termelőszövetkezeti csoport, szakszövetkezeti tag stb. segitő családtagjai, az un. kétlakiak gazdaságában dolgozó családtagok). Az aktiv keresők számában szerepelnek a mezőgazdasági napszámosok és az alkalmi munkások, valamint az összeirás időpontjában állást változtató (átmenetileg munkaviszonyban nem álló) személyek is. Inaktiv keresők a kereső foglalkozást nem folytató, de jövedelemmel rendelkező személyek. Ide tartoznak a nyugdijasok, akik bármilyen összegű öregségi, rokkantsági, özvegyi nyugdijat, járadékot, kegydijat 57