1968. ÉVI MIKROCENZUS Személyi, család- és lakás adatai (1969)

A FOGALMAK MAGYARÁZATA

vagy egyéb hasonló juttatást kapnak, még akkor is, ha időszakos foglalkozást folytatnak, és ebből származó jövedelmük a törvény által megengedett havi 500 (évi 6 000) forintot nem haladja meg. Inaktiv keresők továbbá a gyermekgondozási szabadságon levők, a vagyonukból élők (föld bérbeadásából, albérlő-, ágybérlőtartásból élők stb. ). Eltartottak azok a személyek, akik keresettel, jövedelemmel nem rendelkeznek, tehát a keresők emiitett csoportjaiba nem sorolhatók. Ilyenek a nem kereső háziasszonyok, a nem kereső többi női családtagok (háztartásbeliek), a 14 éven aluli gyermekek, a keresettel nem rendelkező iskolai tanulók, a szakmunkástanulók (ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági stb. tanulók), egyetemi, főiskolai, egyéb felsőfokú tanintézeti hallgatók, a 14 éves és idősebb egyéb okból (betegség, magas kor stb.) nem kereső személyek, valamint az un. közületi eltartottak. (Szociális otthonok, javitó-nevelő intézetek, testi fogyatékosok stb. intézetei által eltartott személyek.) Valamennyi eltartott az eltartóval - általában a családfővel - azonos foglalkozási viszonyba, népgazdasági ágba került. Az aktiv keresők és az eltartottak száma a visszatekintő táblázatokban eltér a korábbi kötetekben közölt adatoktól, mert az előző népszámlálások adataiban a szakmunkástanulók az aktiv keresők, jelenleg pedig az eltartottak számában szerepelnek, s az előző publikációk adatait a jelenleginek megfelelően módosítottuk. Igy az aktiv keresők száma kisebb, az eltartottaké nagyobb, mint az 1960. ill. 1963. évre eddig közölt adatok. A családok és háztartások keresőinek száma az aktiv és inaktiv keresőket együttesen tartalmazza. NÉPGAZDASÁGI ÁG A mikrocenzus az aktiv és inaktiv keresőket - velük együtt eltartottjaikat, igy tehát a népességet is a munkáltató, illetve egyes esetekben a munkahely alapján népgazdasági ágak (ezeken belül pedig foglalkozási ágak) szerint csoportosítja. Népgazdasági ágak a következők: Mezőgazdaság Ipar Építőipar Közlekedés Kereskedelem Szolgáltatás Közszolgálat Egyéb A népesség besorolása az egyes népgazdasági (foglalkozási) ágakba a következők szerint történt: a/ Az önállók és a segitő családtagok besorolását az egyéni foglalkozás határozta meg (pl. önálló földműves a mezőgazdaságba, önálló asztalos az iparba, önálló kőműves az építőiparba, önálló kereskedő a kereskedelembe került stb.). b/ Az aktiv keresők nagy többségét kitevő alkalmazásban állók és termelőszövetkezeti tagok - egyéni foglalkozásukra való tekintet nélkül - abba a népgazdasági ágba kerültek, amelybe a munkáltató vállalat, szövetkezet stb. a főtevékenysége alapján tartozott. (Pl. A Vendéglátóipari Vállalatnál alkalmazásban álló karbantartó lakatos vagy gépkocsivezető és pincér egyaránt a "Kereskedelem" népgazdasági ágba került.) c/ Néhány kivételes esetben nem a munkáltató, hanem a munkahely döntötte el az ági besorolást, igy elsősorban a kis- és nagykereskedelmi, vendéglátóipari vállalatok, vegyesipari, községgazdálkodási vállalatok, igazgatási, egészségügyi és szociális, oktatási stb. intézmények által foglalkoztatott személyek esetében. (Pl. Ha a tanárok, tanitók munkáltatójaként tanács vagy minisztérium volt megjelölve, munkahelyük azonban, ahol tanitottak, általános iskola vagy középiskola volt, foglalkozási ági besorolásuk az utóbbi alapján történt.) 58