1963. ÉVI MIKROCENZUS Személyi és családi adatai (1964)
I. Az adatok ismertetése
(0,3), de némileg csökkent. A családok 30,5%-a gyermek nélkül él. Az egygyermekes családok száma közel 6%-kal, a kétgyermekeseké 3%-kal nőtt, az ennél nagyobb gyermekszámúaké 4,2%-kal csökkent. Háromnál több gyermek 100 család közül nem egészen ötben van. A családok százalékos] 963. év Gyermekszám megoszlása az 196 0. év 1960 1963 ,százalékában Nincs gyermek 30,8 30,5 101,7 1 gyermek 34,7 35,7 105,6 2 21,6 21,7 102,9 3 „ 7,7 7,5 99,0 4 2,9 2,6 90,7 5 „ 1,3 1,1 90,9 6 és több gvermek 1,0 0,9 91,7 Összesen 100,0 100,0 102,5 A gyermek nélkül élő családok aránya Budapesten a legmagasabb; 100 család közül 35-ben nem él gyermek. A városokban 100 közül 29 családban, a községekben közel 30 családban nincs] gyermek. Az egygyermekes családok aránya a községekben a legalacsonyabb (34%). Háromnál több gyermek Budapesten 100 család közül nem egészen kettőben, a községekben viszont hatban van. A gyermek nélkül élő családok aránya a megyék közül a legmagasabb Csongrád megyében (36%). Hat- és többgyermekes család viszonylag Hajdú-Bihar megyében van a legtöbb (2,5%), Heves megyében a legkevesebb (0,3%). A családokban élő gyermekek számának csekély emelkedése mellett a 15 évesnél fiatalabb gyermekek száma több, mint 2%-kal csökkent. 1960-ban a családokban élő gyermekek 71 %-a, 1963-ban 69%-a volt 15 évesnél fiatalabb korú. 1963-ban az összes családok felében, a gyermekes családok 27%-ában nem volt 15 éven aluli gyermek. Egy 15 éven aluli gyermek élt a gyermekes családok 39%-ában, kettő már csak 23%-ában, három pedig csupán 7%-ában. Háromnál több ilyen korú gyermek már csak minden 27-ik családban volt. A gyermekes családok 1963 év 15 évesnél fiatalabb gyermekek százalékos megoszlása az l 9é 0 é v száma 1960 1963 százalékában Nincs 15 évesnél fiatalabb gyermek 25,5 27,4 110,9 1 38,6 38,7 103,1 2 23,7 23,1 99,9 3 „ „ „ „ 7,7 7,1 94,8 4 „ „ „ „ 2,7 2,2 82,4 5 „ „ „ „ 1,1 0,9 91,3 6 és több 15 évesnél fiatalabb gyermek .... 0,7 0,6 88,1 Összesen 100,0 100,0 102,9 A családok gyermekszám szerinti összetételének megváltozása következtében 2,4%-kal csökkent a családok átlagos gyermekszáma is. 100 családra 1960-ban 126, 1963-ban 123 gyermek jutott; csak a gyermekes családokra számítva 182, ill. 177. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek családonkénti átlagos száma valamivel nagyobb mértékben — az összes családokra számítva — 4,4%-kal csökkent; 100 családra 1960-ban 90, 1963-ban 86 tizenöt évesnél fiatalabb gyermek jutott. Ugyanez az arány a gyermekes családokban 130, ill. 123. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek átlagos száma a községekben 34-gyel több, mint Budapesten és 9-cel több, mint a többi városban. 100 családra a legtöbb 15 évesnél fiatalabb gyermek — 118 — Szabolcs-Szatmár megyében jut, legkevesebb ilyen korú gyermek Csongrád megyében van, ahol ez az arány 71. Családnagyság A családoknak a családtagok száma szerinti összetételében változás alig történt, a kéttagú családok és a négynél többtagú családok aránya némileg csökkent, a három és a négytagúaké hasonló arányban emelkedett. Az összes családok valamivel több, mint egyharmada két tagból áll, négy családtag az összes családok egyötödében található, hat vagy annál több családtag csupán minden 19-ik családban él. 32
