1963. ÉVI MIKROCENZUS Személyi és családi adatai (1964)

I. Az adatok ismertetése

A családok százalékos megoszlása 1963. év az 1960. év százalékában Családnagyság A családok százalékos megoszlása 1963. év az 1960. év százalékában 1960 1963 1963. év az 1960. év százalékában 2 családtag 34,9 34,4 101,0 3 „ 29,5 30,4 105,5 4 „ 20,6 20,8 103,8 5 „ 9,2 9,1 102,0 6 „ 3,4 3,1 93,7 7 és több családtag 2,4 2,2 92,7 Összesen 100,0 100,0 102,5 Általában a városokban viszonylag a kisebb, a községekben a nagyobb családok vannak túlsúlyban. Budapesten az összes családok közel 40%-a csak két családtagból áll, a hat- és többtagú családok aránya még a 3%-ot sem éri el. A községekben a családoknak csak egyharmada kéttagú és közel 7%-a hat- és többtagú. Az átlagos családnagyság a legmagasabb Szabolcs-Szatmár megyében, ahol 100 családra 350 családtag jut; Csongrád megyében viszont csak 308. A családok keresői A családokban 1963-ban 7%-kal több volt a kereső, mint 1960-ban. Az összes családtagok közel 53%-a volt aktív vagy inaktív kereső. Az egykeresős családok aránya tovább csökkent; 46%-ról 43%-ra. Áz 1960. évi 51%-kal szemben 1963-ban a családok 56%-ában volt kettő vagy több kereső, legjelentősebben (21%-kal) a háromkeresős családok száma nőtt. Számottevően — 28%-kal — csökkent a kereső nélküli családok száma; arányuk az 1960. évi 2,3%-kal szemben csak 1,6%. (A kereső nélküli családoknál figyelembe kell venni, hogy számuk tartalmazza azokat a családokat is, amelyekben a családfőt, mint huzamosan távollevőt nem a család lakóhelyén, hanem más városban vagy községben levő munkahelyén írták össze és a családban más kereső nincs.) A családok százalékos megoszlása 1963. év az 1960. év százalékában Keresők száma A családok százalékos megoszlása 1963. év az 1960. év százalékában 1960 1963 1963. év az 1960. év százalékában Nincs kereső 2,3 1,6 72,1 1 i> * • 46,3 42,6 94,5 2 n 40,0 42,3 108,6 3 9,3 11,0 120,7 4 é s több kereső 2,1 2,5 118,5 Összesen 100,0 100,0 102,5 A keresők családonkénti átlagos száma a vizsgált időszakban 5%-kal emelkedett; 100 családra 1963-ban 171 kereső jutott, 8-cal több, mint 1960-ban; a 100 kereső családtagra jutó eltartottak száma 100-ról 90-re csökkent. A fővárosban a családok közel 26%-ában, a községekben valamivel kevesebb, mint felében van csak egy kereső. A három- és többkeresős családok aránya Budapesten 18%, a többi városban 12% és a községekben közel 13%. A keresők családonkénti átlagos száma Győr-Sopron megyében a legmagasabb: 100 családra 187 kereső jut; Hajdú-Bihar megyében viszont — ahol a legalacsonyabb — csak 144. A kereső-eltartott arány a legkedvezőbb Somogy megye családjaiban; itt 100 keresőre csak 83 családtag eltartása hárul. Egy keresőnek a legtöbb családtagot — 100 keresőre számítva 142-t — Hajdú-Bihar megyében kell eltartani. A családok társadalmi-gazdasági összetétele Az átlagos családnagyságban az egyes társadalmi-gazdasági csoportoknál sem történt figyelemre méltó változás. Az alkalmazásban állók, a nem mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag fizikai dolgozók és a nyugdíjas szellemi foglalkozásúak családjainak az átlagos nagysága nőtt, de a növekedés mértéke egyik csoportban sem érte el az 1%-ot. Valamennyi többi rétegnél csökkenés mutatkozik, legnagyobb mértékben — 5%-kal — a mezőgazdasági önállók családjaiban. Legnagyobb — mint 1960-ban is — az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozók családjainak az átlagos nagysága. Ebben a csoportban 100 családra 378 családtag jut. A családok átlagos gyermekszáma csak a nem mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag fizikai dolgozók családjaiban emelkedett mindössze 2,5%-kai, az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozók és az alkalmazásban álló szellemi dolgozók családjaiban a gyermekek átlagos száma nem változott, valamennyi többi csoportban csökkent. Számottevőbb csökkenés azonban csak a mezőgazdasági önállók családjaiban volt (12%). 3 Mikrocenzus 33