1963. ÉVI MIKROCENZUS Személyi és családi adatai (1964)

VI. A mintavételi eljárás módszere

kapott n elemű mintában egy bizonyos p arány szórásnégyzete az egyes rétegekbeli megfelelő p

h (h—\,2,...,L) arányok cr\

h szórásnégyzetei segítségével a L [JuJ L .2 _ y -Jí 2 _ y W2 2 h—l h— 1 formulával fejezhető ki. (Háztartásonkénti mintavétel esetén crf

J

h-ek az /1/ formula alapján számolhatók.) Néhány, számunkra fontosabb ismérvre kiszámítottuk a mintabeli arányok szórásait, illetőleg relatív standard hibáit háztartásonkénti rétegezett mintavétel esetére és ezeket összehasonlítottuk a megfelelő, rétegezést figyelmen kívül hagyó, háztartásonkénti, illetőleg egyénenkénti kiválasztás megfelelő adataival. A kapott eredményeket a III. Táblázatban tüntettük fel. Az alkalmazott rétegezés egyénenkénti kiválasztást feltételezve érthető módon elsősorban a tisztán foglalkozási jellegű ismérvek adatainak pontosságát befolyásolja. A demográfiai vagy demográfiaiakkal kombinált foglalkozási ismérvek esetén a rétegezés kedvező hatása mérsékeltebb (1 —3%-os javulás). Az adott rétegezési eljárás mellett a mezőgazdasági népesség-arányok becslése lesz a legpontosabb. Ugyanakkor az adatok azt mutatják, hogy háztartásonkénti kiválasztást feltételezve a rétegezés kedvező hatása valamivel intenzívebben jelentkezik (foglalkozási ismérveknél 5—10%-os javulás), mint egyénenkénti mintavétel esetén. A rétegezést az 1960. évi népszámlálás adatai alapján hajtottuk végre. A mikrocenzusig eltelt három év alatt a rétegezési ismérvek (főleg a településnagyság csoportokra vonatkozó) adatai feltehetőleg nem változtak meg olyan mértékben, hogy jelentősen befolyásolnák a rétegezés hatásfokát. IV. A mikrocenzus mintájának nagysága A mikrocenzus mintájának kiválasztásánál 2%-os kiválasztási arányt alkalmaztunk és a mikrocenzus az ország 1963. I. 1-i népességéből összesen 201 434 főre, az összes lakások közül pedig 59 242 lakásra terjedt ki. A mikrocenzus mintájának nagyságát a mintavételi terv vázolt struktúráján túlmenően lényegében két tényező határozta meg: 1) a mikrocenzus adataival szemben előzetesen támasztott pontossági követelmények (hányados-becslést feltételezve), 2) a mikrocenzus végrehajtására fordítható anyagi lehetőségek nagysága. Az alkalmazott mintanagyság e szempontok alapján optimálisnak tekinthető, mivel lehetővé tette az adatok előírt pontosságú becslését, ugyanakkor végrehajtási költségei az előírt költségszint alatt maradtak. a) A mikrocenzus eredményeinek pontosságával szemben támasztott főbb követelmények voltak: 1) a legfontosabb foglalkozási jellegű ismérvek becslésének pontossága, az ország főbb területegységeire, a korábban használt 1%-os képviseleti minta adatainak pontossága közelében legyen; 2) a legfontosabb demográfiai jellegű országos adatainak pontossága ne legyen rosszabb a korábban alkalmazott 1%-os képviseleti minta pontosságánál. (Tapasztalataink szerint az 1%-os képviseleti minta adatainak pontossága a különböző helyekről felmerült igényeket jól kielégítette.) Ennek megfelelően a mikrocenzus eredményei alapján a mezőgazdasági népesség számát 1,0—1,1%-os, az iparban alkalmazásban állók számát 1,7 —1,8%-os, a kereső nők számát 1,1 —1,3%-os és a 15 — 39 éves népesség arányát 0,6 —0,7%-os relatív hibával kívántuk becsülni 95%-os valószínűségi szinten. E követelmények, valamint a mikrocenzus mintavételi egységeinek, fokozatainak és kiválasztási eljárásának (így a rétegezés) figyelembevételével sikerült a minta K kiválasztási aránya és a becslések előre rögzített D relatív hibája, valamint az egy-egy elsődleges mintavételi egységen belül kiválasztandó lakásegységek ismeretlen cl száma között egy könnyen kezelhető függvénykapcsolatotlétesíteni. (d, illetve d/2 a minta kétfokozatú részében minden községre ugyanaz.) A számításoknál az elsődleges mintavételi egységek közötti szórást az alapsokaság adataiból, a községeken belül, a másodlagos mintavételi egységek közötti szórás egy felső becslését pedig az 1%-os képviseleti minta adataiból számítottuk. b) A mikrocenzus végrehajtására fordítható előzetesen megállapított költségeknek elsősorban az összeírás megszervezésére és végrehajtására fordítandó része befolyásolta a mikrocenzus mintájának nagyságát. E költségek két részből tevődtek össze: 1) a kiválasztott települések számától függő költségek (<C]), 2) a minta lakásegységei számától függő költségek (C

2). A mikrocenzus anyaga feldolgozásának és az eredmények publikálásának költségei, valamint az irányító apparátus fenntartásának költségei kevésbé befolyásolták a minta nagyságát, ezeket C-ben figyelmen kívül hagytuk. Ezek segítségével a mikrocenzus költségfüggvénye a mikrocenzus K kiválasztási aránya és d között egy lineáris törtfüggvénnyel kifejezhető összefüggést definiált, amelynek együtthatói a C, C

1 és C

2 konstansok függvényei. C értéke 1,6 millió Ft volt, a C

x = 335 Ft és C

2= 21 Ft értékeket az 1960. évi népszámlálás tapasztalatai alapján összetevőikből állapítottuk meg. (Itt a nagy városok összeírásának többletkiadásai a C értékben nem szereplő tételeket terhelték.) Az a) és b) pontok205