1963. ÉVI MIKROCENZUS Személyi és családi adatai (1964)

VI. A mintavételi eljárás módszere

beli egyenletek megoldásaként kapott (d/2^15) érték, valamint a Ül^2%-os kiválasztási arány szolgáltatták a feltételeinket legjobban kielégítő mintanagyságot, valamint az elsődleges és másodlagos mintavételi egységek szükséges számait. E számításoknál a mikrocenzus intézeti háztartásokra vonatkozó részét, amely az egész mintának csak egy kis hányadát tette ki, figyelmen kívül hagytuk, de a kapott eredményeket értelemszerűen a minta e részére is alkalmaztuk. V. A mikrocenzus mintájának kiválasztási technikája A mikrocenzus mintáját két részből állítottuk össze: a magánlakások és az intézeti háztartások mintájából. A magánlakásokra vonatkozó rész kiválasztásánál a minta keretéből kiindulva különválasztottuk az 1960. I. 1. előtt és után épült lakásokat. A minta végső formáját az 1960. I. 1. előtt létesült magánlakásokra vonatkozó rész struktúrája adta meg. 1) Az 1960. I. 1. előtt létesült magánlakásokról az 1960. évi né pszámlálás^ alapján teljes listával rendelkeztünk, ezek 2%-ának kiválasztása e lista alapján történt. Az 5000-nél több lakosú települések esetén, amelyek mindegyike kiválasztásra kerültj(tehát a mikrocenzus egyfokozatú részénél), a minta kiválasztásánál a népszámlálás lakásösszeíróíveiből indultunk ki, amelyek utcabetűrend és házszám szerinti sorrendben számlálókörzetenként, a számlálókörzetek községenként, illetve városoknál kerületenként a földrajzi fekvésnek megfelelően, a községek pedig járásonként alfabetikus sorrendben voltak elhelyezve. A szóbanforgó típusú települések ily módon elhelyezett anyagán végighaladva szisztematikusan minden 50-ik összeíróívet (lakást) emeltük ki a mintába. Az esetleges torzítások elkerülése érdekében településenként véletlen számtáblázatból vett, 0 és 50 közötti más-más kezdőszámot alkalmaztunk. A kiválasztást gyakorlatilag nem az összeíróívek, hanem a lakások lyukkártyái segítségével gépi úton (IBM —628) végeztük. A többszörös ellenőrzés mindenfajta technikai hibát kizár. Az 5000-nél kevesebb lakosú községeknél kétlépcsős J mintavételi eljárást alkalmaztunk. Itt először rétegenként meg kellett állapítani a minta első fokozatát képező kiválasztandó községeket. Ezek számát az határozta meg, hogy az első két rétegnél községenként d = 15, a többi rétegnél községenként d — 30 lakást kellett kiválasztanunk és rétegenként adott a minta népesség- (n

v), illetve lakásszáma (m

v). Ily módon v = 1,2 esetén n

v 15 m

v + 1 = m

v 15 + l,t> = 3, 4, . . . , 14 esetén n

v 30 m

v + + 1 = réteg m

v + 1 számú községet kellett kiválasztanunk a mikrocenzus mintájába, (ahol mj a v-ik oU akásainak átlagos lakosszáma, és [a] jelenti az a szám egész részét). Egy-egy rétegből a mintába kerülő községeket szisztematikus úton jelöltük ki ezek népességszámai alapján. Az egy rétegben levő összes községeket a fenti sorrendben helyeztük el és kumulált népességszámaikból egy számsort képeztünk. E számsoron v= 1,2 esetén l

v= [15-50«m

v], v = 3,4,. . .,14 esetén l

v= [30'50*m„] lépésközzel végighaladva (rétegenként a megfelelő l

v számoknál kisebb véletlen kezdőszámból kiindulva) azokat a községeket emeltük ki a mintába, amelyekre az egyes lépések estek. Ily módon (bár a mintavétel visszatevés nélküli volt) elértük, hogy az egyes községek nagyságukkal arányos valószínűséggel kerültek a mintába, mivel a szisztematikus eljárás következtében egy község kiemelésével a következő községek mintába kerülésének valószínűségei nem változtak meg. Például v = l esetén, azaz a 0 — 499 lakosszámú községek rétegében a községek teljes száma 601, a lakások átlagos lakosszáma pedig 7^ = 3,76 és így itt az alkalmazott lépésköz l

x= [15 «50 >7%] = = 2820. A kiválasztást egy 2820-nál kisebb véletlen kezdőszámmal: 1995-tel kezdtük és a mintába azon községeket jelöltük ki, amelyekbe a réteg 1995., 1995 + 2820., 1995 + 2-2820... lakosa esett (lásd: IV. Táblázat). A második lépcsőben egy-egy kijelölt községen belül szisztematikus módszerrel 15, illetve 30 lakást választottunk ki a mintába. A f-ik réteg i-ik községében (melyben N

vi a lakások száma) N -/Vpj *> = 1,2 esetén v = 3,4,.. ., 14 esetén-^- lépésközzel haladva, egy ezeknél kisebb véletlen számból kiindulva végeztük a kiválasztást. (Amikor a lépésköz nem volt egész szám, akkor a kumulált lépésközökhöz legközelebb eső egész számot tekintettük a kiemelendő lakás sorszámának.) Ilyen kiválasztási módszerrel az ország 3273 településéből 1183-at (a 2998 darab 5000-nél kevesebb népességszámú községből 908-at) választottunk ki a mikrocenzus első lépcsőjeként. E településekből az 1960. évi népszámlálás eredményei szerint 55 761 személy került kiválasztásra. [Az 1960. I. 1. óta megszűnt (lebontott, más célra használt stb.) lakásokat természetesen nem írtuk össze.] 206