1963. ÉVI MIKROCENZUS Személyi és családi adatai (1964)
VI. A mintavételi eljárás módszere
A mikrocenzus egyik fő célja országos egyéni (foglalkozási) adatok meghatározása, ezért a mikrocenzus pontosságának előzetes becslésénél is elsősorban foglalkozási jellegű adatokat vizsgáltunk. Ezek közül néhány adat várható szórását, illetve relatív standard hibáját az I. Táblázat tartalmazza. I. Táblázat A csoportos kiválasztási eljárás hatása a mintavételi adatok pontosságára Ismérv Az ismérvvel rendelkezők aránya a mintában (p) A p arányok szórása A p arányok relatív szórása p °~ph Ismérv Az ismérvvel rendelkezők aránya a mintában (p) háztartásonkénti (cr p h) egyénenkénti (cTpg) háztartásonkénti egyénenkénti °~ph Ismérv Az ismérvvel rendelkezők aránya a mintában (p) kiválasztás esetén °~ph Ismérv 1 2 3 4 5 6 15—39 éves népesség 0,36037 0,00141 0,00154 0,00390 0,00427 0,91380 Érettségivel rendelkezők 0,03767 0,00069 0,00061 0,01826 0,01621 1,12641 Kereső nők 0,19436 0,00127 0,00127 0,00654 0,00653 1,00087 Eltartott nők 0,33349 0,00136 0,00151 0,00407 0,00453 0,89678 Nyugdíjasok 0,04234 0,00068 0,00065 0,01614 0,01526 1,05775 60 éves és idősebb mezőgazdasági kereső férfiak 0,02653 0,00052 0,00052 0,01943 0,01943 0,99961 Általános iskola 8 osztályát végzett keresők 0,11616 0,00108 0,00103 0,00930 0,00885 1,05147 20—39 éves mezőgazdasági kereső népesség 0,06007 0,00081 0,00076 0,01342 0,01269 1,05799 Iparban alkalmazásban állók 0,12090 0,00120 0,00105 0,00996 0,00865 1,15089 Mezőgazdasági népesség 0,36454 0,00277 0,00154 0,00760 0,00424 1,79513 Mezőgazdasági termelőszövetkezeti népesség 0,11880 0,00184 0,00104 0,01548 0,00874 1,77214 Látható, hogy a háztartásonkénti (csoportos) kiválasztási eljárás általában csekély befolyással van a minta egyéni adatainak pontosságára. Az egyénenkénti véletlen kiválasztás hibájához viszonyítva a mintavételi adatok hibája ennél a kiválasztási módszernél a vizsgált esetek egy részében jelentéktelen mértékben megnő, egyéb ismérvekkel nem kombinált foglalkozási jellegű ismérveknél azonban a minta adatainak pontossága csoportos kiválasztásnál 15 — 80%-kal romolhat. A lakások választása a mintavétel egységéül lehetővé tette a minta ún. ,, up-to-date" (az 1963. I. 1-i állapotoknak megfelelő) és teljes keretének elkészítését és egy torzítatlan minta kiválasztását. Az 1963. I. 1-én meglevő összes lakások teljes listáját (amely a mintavétel keretéül szolgált) két forrásból készítettük el: a) az 1960. I. 1. előtt létesült lakások esetén az 1960. évi népszámlálás adatai alapján, b) az 1960. I. l-e és 1962. XII. 31. között létesült lakások esetén a Hivatal folyamatos és teljes adatgyűjtéseinek eredményei alapján. A kiválasztott, de időközben megszűnt lakásokat (melyek számának várható értéke az összes ilyen lakások számának 2%-a) természetszerűleg nem írtuk össze. A mikrocenzus mintájának kiválasztásánál kijelöltük a lakások 2%-át és a mikrocenzus alkalmával összeírtuk az e lakásokban élő összes háztartásokat (illetve ezek minden tagját, függetlenül az 1960. I. 1-i lakóhelyüktől). Ilyen mintavételi egység alkalmazásával elértük, hogy a mikrocenzus lakásainak és ezek lakóinak jellemzői az alapsokaság megfelelő jellemzőinek torzítatlan becslései. II. A mintavétel fokozatai A mikrocenzus mintája egy részének kiválasztásánál kétlépcsős (kétfokozatú) mintavételi módszert alkalmaztunk. Ez azt jelentette, hogy a mintát nem közvetlenül a teljes alapsokaságból egy fokozatban választottuk ki, hanem két lépésben: az ország népességét a mintavétel szempontjából nagyobb csoportokra osztottuk és első lépésben ezek közül választottunk ki a mintába teljes csoportokat (elsődleges mintavételi egységeket), esetünkben teljes községeket (lakások csoportjait). Második lépésben már csak a kiválasztott csoportokból emeltük ki a (végső) mintavételi egységeket: a lakásokat (amelyek ebből a szempontból másodlagos mintavételi egységeknek tekinthetők). ' A kétlépcsős mintavételi módszert általában akkor szokták alkalmazni, ha a minta közvetlen, egy lépésben történő kiválasztására nincs lehetőség. A mikrocenzus mintájának elkészítésénél azonban tisztán gazdaságossági és gyakorlati megfontolások vezettek e módszer alkalmazásához. 202
