1963. ÉVI MIKROCENZUS Személyi és családi adatai (1964)
V.A fogalmak magyarázata
közgazdasági érettségi: a 3 és 4 osztályos közép- és felsőkereskedelmi iskola, közgazdasági középiskola, gimnázium, technikum; ipari érettségi: a 3 osztályos felsőipariskola, a 4 osztályos ipari középiskola, gimnázium, technikum, műszaki középiskola; mezőgazdasági érettségi: a 3 és 4 osztályos mezőgazdasági középiskola, gimnázium, technikum, kertészeti középiskola, kertészeti tanintézet ; tanítói stb. képesítő: tanító- (nő) képző, pedagógiai gimnázium, sportgimnázium, tanítói líceum; óvónői képesítő: a 2—4 osztályos (kisded-) óvónőképző; művészeti érettségi: az Iparművészeti Iskola, Képzőművészeti Főiskola (rajztanári nélkül), Színművészeti Akadémia, Zeneakadémia (zenetanári nélkül), Állami Balettiskola, Állami Artistaképző Gimnázium, művészeti gimnáziumok. Az ismeretlen érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők a gimnáziumi érettségit szerzettek között szerepelnek. A kétféle érettségi bizonyítvánnyal rendelkező személyek annál a bizonyítványfajtánál vannak számbavéve, amelyik foglalkozásukhoz közelebb áll. Az egyetemi oklevéllel rendelkezők részletezésénél az állatorvosok a mezőgazdasági oklevelesek között szerepelnek. Az egyéb oklevelesek közé kerültek a Katonai Akadémia-i oklevéllel és végbizonyítvánnyal, a Gazdasági és Műszaki Akadémia-i, Pártfőiskolai, a hittudományi és hasonló oklevéllel rendelkezők. Az 1941. évi népszámlálás foglalkozás — iskolai végzettség szerinti adatai nem állnak rendelkezésre. SZAKISKOLAI, SZAKTANFOLYAMI BIZONYÍTVÁNY A rendszeres iskolai bizonyítványokon kívül iparitanuló-képzésben, szakiskolákban, tanfolyamokon, vagy tanfolyam elvégzése nélkül különféle vizsgabizottságoknál tett vizsga alapján megszerzett bizonyítványokat, okleveleket szakiskolai, szaktanfolyami bizonyítványnak tekintettük. Egy személy több szakiskolai (tanfolyami) bizonyítvánnyal is rendelkezhet, azonban ilyen esetekben is csak egyféle képesítést vettünk figyelembe. Fizikai és szellemi bizonyítvány közül a foglalkozáshoz legközelebb álló, tehát szellemi foglalkozás esetén a szellemi, fizikai foglalkozás esetén a fizikai szakvizsgát; több fizikai vagy több szellemi képesítésből mindig a magasabbrendűt fogadtuk el. (Pl. az összeírt lakatos segédlevéllel és fűtő szakvizsgával rendelkezik, a kettő közül a magasabbrendű képesítést vettük figyelembe.) A szakiskolai bizonyítványok részletezése a következő: Fizikai jellegű bizonyítványok: Ipari tanulói szakmunkásbizonyítvány: ide tartoznak azok az 1—3 éves iparitanuló-intézetekben (tanonciskolákban), szakiskolákban szerzett szakmunkásbizonyítványok (segédlevelek). Tanfolyami szakmunkásbizonyítványnak tekintettük azokat, amelyeket szakmunkásképző tanfolyam elvégzése után vagy hosszabb gyakorlat alapján szereztek. Egyéb fizikai szaktanfolyami bizonyítványnak minősültek a gépkocsivezetői, villamosvezetői, fűtői vizsgák, továbbá a betanított munkást képző különböző tanfolyamok bizonyítványai stb. Szellemi jellegű bizonyítványok, szakvizsgák: Egyetemi végzettséghez nem kötött bizonyítványok: Műszaki tanfolyami bizonyítvány: ilyenek a művezetői, műszaki ellenőri, műszaki rajzolói, a különböző forgalmi tiszti stb. tanfolyamokon szerzett bizonyítványok. Egészségügyi tanfolyami bizonyítványnak minősült az ápolónő-, védőnőképző stb. szakiskolában, illetve egyéb egészségügyi (pl. asszisztensképző) szaktanfolyamon szerzett bizonyítvány. Számviteli tanfolyami bizonyítvány a statisztikusi, számviteli, pénzügyi, munkaügyi stb. bizonyítvány. Egyéb irodai tanfolyami bizonyítványnak a gyors- és gépírói, a Hollerith gépkezelői, az anyaggazdálkodási, moziüzemvezetői, boltellenőri stb. bizonyítványok minősültek. Egyetemi végzettséghez kötött szakvizsgák: Műszaki szakvizsga: általában a különböző mérnöktovábbképző tanfolyami vizsga. Egészségügyi szakvizsgák: a különböző szakorvosi vizsgák. Egyéb egyetemi végzettséghez kötött szakvizsgának a bírói, az ügyvédi, a jogtanácsosi, közjegyzői, lektori és ehhez hasonló szakvizsgák minősültek. KERESŐ - ELTARTOTT A keresők nagy csoportján belül a nyugdíjasok száma és aránya — főleg az utóbbi években — igen jelentősen megnőtt. Ezért a mikrocenzus — a korábbi népszámlálásoktól eltérően — részletesen közöl adatokat az aktív keresőkről és az inaktív keresőkről is. Aktív keresők a fizetéssel, jövedelemmel rendelkező és az összeírás időpontjában ténylegesen dolgozó személyek, tehát a vállalatok, intézmények, termelőszövetkezetek, önállók stb. alkalmazottai; a termelőszövetkezeti tagok; az önállók (egyénileg gazdálkodók, önálló iparosok és kereskedők, szabadfoglalkozásúak); a segítő családtagok (az önállók, az ún. kétlakiak segítő családtagjai, valamint a termelőszövetkezet közös, illetve a termelőszövetkezeti tag háztáji gazdaságában dolgozó családtagok); továbbá a napszámosok. Az aktív keresők számában szerepelnek az összeírás időpontjában állást változtató (átmenetileg munkaviszonyban nem álló) személyek és az ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági stb. tanulók, az ún.""szakmunkás tanulók is. 13 Mikrocenzus 193
