1963. ÉVI MIKROCENZUS Személyi és családi adatai (1964)

V.A fogalmak magyarázata

Inaktív keresők azok, akik kereső foglalkozást nem folytatnak, de keresettel rendelkeznek. Ide tartoznak a nyugdíjasok, akik bármilyen összegű öregségi, rokkantsági, özvegyi nyugdíjat, járadékot, kegydíjat vagy egyéb hasonló juttatást kapnak, még akkor is, ha időszakos mellékfoglalkozást folytatnak, kivéve, ha a munkaviszonyból származó jövedelmük a törvény által megengedett havi 500 forintot meghaladja. Inaktív keresők továbbá a vagyonukból élők (föld bérbeadásából élők, albérlő-, ágybérlőtartók stb.). Eltartottak, akik keresettel, jövedelemmel nem rendelkeznek, tehát a keresők említett csoportjaiba nem sorolhatók. Ilyenek a nem kereső háziasszonyok, a nem kereső többi női családtagok (háztartásbeliek), a 14 éven aluli gyermekek, a keresettel nem rendelkező iskolai tanulók, az egyetemi, főiskolai hallgatók (ösztöndíjasok is), a 14 éves és idősebb egyéb, nem kereső személyek, valamint az ún. közületi eltartottak. Valamennyi eltartott az eltartóval — általában a családfővel — azonos foglalkozási viszonyba, foglalkozási ágba kerül. NÉPGAZDASÁGI ÁG A népszámlálás a keresőket — velük együtt eltartottjaikat, így tehát a népességet is — a munkáltató, illetve egyes esetekben a munkahely alapján népgazdasági ágak, ezeken belül pedig foglalkozási ágak szerint csoportosítja. Népgazdasági ágak a következők: Mezőgazdaság Ipar Építőipar Közlekedés Kereskedelem Szolgáltatás Közszolgálat Egyéb Az egyes népgazdasági ágak az alábbi foglalkozási ágakat tartalmazzák: Mezőgazdaság Állami, termelőszövetkezeti és magánszektorhoz tartozó földművelés, állattenyésztés, halászat, erdőgazdaságok, gépállomások, egyéb mezőgazdasági foglalkozások, mezőgazdasági irányítószervek, tudományos kutatóintézetek. Ipar Bányászat, vas-, acél- és fémgyártás, gépgyártás, villamosgépipar, műszeripar, vas- és fémtömegcikkipar, villamosenergiaipar, építőanyagipar, vegyipar, faipar, papíripar, nyomda- és könyvkötőipar, textilipar, bőr- és szőrmeipar, ruházati ipar, vegyes-, házi-, nép- és vándoripar, élelmiszergyártás, ipari irányítás, tervezés, kutatás. Építőipar Magasépítőipar, mélyépítőipar, építési szak- és szerelőipar, építőipari tervezés, kutatás, technológiai tervezés. Közlekedés Vasúti, közúti, vízi- és légiszállítás, hírközlés (rádió, televízió, posta stb.), közlekedési irányítás, kutatás. Kereskedelem Készletezés, felvásárlás, melléktermék- és hulladékbegyűjtés és hasznosítás, nagykereskedelem, kiskereskedelem, vendéglátás, közétkeztetés, külkereskedelem, kereskedelmi jellegű szolgáltatás, kereskedelmi irányítás. Szolgáltatás Lakásellátás (ingatlankezelés és közvetítés), kommunális ellátás (víz-, csatornaművek, köztisztaság, kéményseprés, temetkezés stb.), egyéb szolgáltatás (fodrászat, vegytisztítás, fényképészet stb.), kulturális szolgáltatás (könyv- és lapkiadás, filmgyártás, opera, színházak, mozik, népszórakoztatás), pénzforgalom, biztosítás, magánszolgálat (háztartási alkalmazottak stb.). Közszolgálat Államigazgatás (központi, helyi szervek), igazságügy, jogszolgáltatás, rend- és jogbiztonság (rendőrség, pénzügyőrség, tűzoltóság, büntetésvégrehajtás stb.), egészségügy (kórházak, körzeti és üzemi rendelőintézetek, körzeti orvosi szolgálat, anya- és csecsemő védelem, területi és üzemi bölcsődék, egészségügyi tudományos intézetek, szociális ellátás, társadalombiztosítás), oktatás, nevelés (területi és üzemi óvodák, alsó-, közép- és felsőfokú oktatási intézmények, intézeti iparitanuló-oktatás, tanfolyamok, szakiskolák, gyermekotthonok), művelődés (múzeumok, könyvtárak, kultúrotthonok, művészeti, irodalmi alkotóközösségek), tudományos kutatóintézetek, sport és testnevelés, párt- és tömegszervezetek. Egyéb Iparitanuló-intézetek növendékei, napszámosok, alkalmi munkások, egyházi szervek alkalmazottai, inaktív keresők (nyugdíjasok, vagyonukból élők), véderő tagjai, egyéb és ismeretlen foglalkozásúak, külföldi munkáltatók alkalmazottai, közületi eltartottak. A népesség besorolása az egyes népgazdasági (foglalkozási) ágakba a következők szerint történt: a) Az önállók és a segítő családtagok besorolását az egyéni foglalkozás határozta meg (pl. önálló földműves a mezőgazdaságba, önálló asztalos az iparba, önálló kőműves az építőiparba, önálló kereskedő a kereskedelembe került stb.). b) A keresők nagy többségét kitevő alkalmazásban állók és termelőszövetkezeti tagok — egyéni foglalkozásukra való tekintet nélkül — abba a népgazdasági ágba kerültek, amelybe a munkáltató vállalat, szövetkezet stb. a főtevékenysége alapján tartozott. (Pl. A Szénbányászati Trösztnél alkalmazásban álló igazgató, gépkocsivezető, vagy vájár egyaránt az ,,Ipar" népgazdasági ágba, azon belül pedig a „Bányászat" foglalkozási ágba került.) 194