1963. ÉVI MIKROCENZUS Személyi és családi adatai (1964)

I. Az adatok ismertetése

szeres aránnyal szemben. A legalább érettségizett 18 éves és idősebb nők számának emelkedése 23%, a férfiaké pedig csak 12%. Az érettségivel rendelkező 18 éves és idősebb nők aránya három év alatt 6,3%-ról 7,6%-ra nőtt; 1963-ban az érettségizett nők aránya az ugyanilyen végzettségű férfiakénak 60%-a, az 1960. évi 54%-kal szemben. Általában minden korcsoportnál növekedett az iskolai végzettség szintje 1960 óta. Ezt részben az okozza, hogy a viszonylag magasabb végzettségű fiatalabbak idősebb korcsoportba kerülésükkel növelték az egy-egy korcsoporthoz tartozók iskolai végzettségi szintjét; részben pedig az iskolai végzettség megszerzésének egyre növekvő aránya. A fiatalabb korúak magasabb szintű iskolai végzettsége minden iskolatípusnál megmutatkozik, de legszembetűnőbb a legalább az általános iskola 8 osztályát végzetteknél. Korcsoport Legalább az általános iskola 8 osztályát végezte 1960 1963 Legalább érettségizett 1960 1963 százalékban Egyetemi (főiskolai) oklevelet szerzett 1960 1963 15 19 éves 72,3 81,1 5,5 6,1 — — 20—24 „ 61,9 72,2 16,3 18,9 1,0 0,9 25—29 „ 47,8 56,4 12,1 15,2 4,4 3,7 30—34 „ 37,0 49,8 10,9 12,0 3,7 4,3 35_39 „ 26,5 31,8 9,2 10,7 2,9 3,8 40—49 „ 22,6 28,0 7,8 9,4 2,7 3,0 50—59 „ 16,5 18,3 5,5 5,7 2,1 2,2 60 éves és idősebb 13,3 14,5 4,8 5,1 1,8 1,9 1963. január 1-én 461 000 személynek volt érettségi a legmagasabb iskolai végzettsége. Közülük a legtöbb (46%) gimnáziumi érettségivel rendelkezett, magas még a közgazdasági (21%) és az ipari technikumot (15%) végzettek aránya is. 1960 óta a 18%-os általános emelkedéssel szemben a gimnáziumi érettségivel rendelkezők száma közel egyharmadával, az ipari képesítő bizonyítvánnyal rendelkezőké közel egynegyedével nőtt, ugyanakkor egy árnyalattal csökkent a tanítóképzői végzettségűeké . A három év folyamán nőtt a gimnáziumi, az ipari és művészeti érettségivel rendelkezők aránya, a többi érettségi fajtáké viszont csökkent. 1960-tól 1963-ig az egyetemi (főiskolai) oklevéllel rendelkezők száma 170 000-ről 185 000-re (9%-kai) növekedett. Az oklevéllel rendelkezők közül a legtöbben tanárok (27%), mérnökök (21%), egészségügyi és jogi végzettségűek (12—13%). Az elmúlt három év alatt különösen a mérnöki és egészségügyi (orvosi, gyógyszerészi) végzettségűek száma növekedett (22, ill. 13%-kal); bár szám szerint kisebb, de arányában nagy a művészi és az egyéb végzettségűek növekedése. Az oklevéllel rendelkezők között a férfiak vannak túlsúlyban; a nők aránya csupán 24%. Ez utóbbi azonban 1960 óta kismértékben javult, mivel az oklevéllel rendelkező férfiak számának 7%-os emelkedésével szemben az egyetemi (főiskolai) végzettségű nők száma 14%-kal nőtt. 1960 és 1963 között főleg a mérnöki, jog- és államtudományi és egyéb végzettségű nők száma növekedett és csupán a közgazdaságtudományi végzettségűeké csökkent. A női oklevelesek aránya — az utóbbiak és a mezőgazdasági oklevelesek kivételével — mindenütt emelkedett, a mérnököknél és a jogászoknál a legszámottevőbben. Az oklevéllel rendelkező nők nagy része (55%-a) tanár (arányuk 1960-ban még 62% volt). A férfiaknál a mérnöki (25%), a tanári (18%), a jogi (17%) oklevelesek vannak túlsúlyban. Az összes mérnöki diplomások 90%-a, a mezőgazdasági oklevelesek 91%-a, a közgazdászok 85%-a férfi, a tanárok fele nő. Az egyetemi (főiskolai) oklevéllel rendelkezők kormegoszlásában az elmúlt három év alatt jelentős öregedést tapasztalhatunk: 22%-ról 17%-ra csökkent a 30 éven aluliak és emelkedett a 60 éves és idősebbek aránya (15%-ról 16%-ra). A felszabadulás óta — különösen az egyetemi tanulmányokat folytatók számában — jelentkező nagymértékű emelkedés ma már a 30 éves és idősebbek iskolai végzettségében is megmutatkozik. A korábbi képzés ütemének megfelelően az oklevéllel rendelkezők között 29%-ról 33%-ra nőtt a 30—39 évesek aránya. Jelenleg — az 1960. évihez hasonlóan — legöregebbek a jogászok (akiknek csupán egynegyede 40 éven aluli és egynegyede 60 éves és idősebb), de az öregkorúak 21%-os aránya tekintetében megközelítik őket az egészségügyi oklevéllel rendelkezők. Továbbra is legfiatalabbak a mérnökök (közel kétharmaduk 40 éven aluli és csupán egynyolcaduk 60 éves és idősebb), de viszonylag fiatalok a tanárok is (55%-uk 40 éven aluli és kevesebb, mint 10%-uk öregkorú). A népesség iskolai végzettsége városban és falun különböző. Az iskolai végzettség színvonala Budapesten a legmagasabb, a községekben a legalacsonyabb. A 15 éves és idősebb népességnek Budapesten 59,2%-a, a városokban 47,2%-a, a községekben 26,8%-a szerzett legalább az általános iskola 8 osztályának megfelelő végzettséget. A 18 éves és idősebb népességből legalább érettségivel rendelkezők aránya még szembetűnőbb különbségeket mutat. Ezek Budapesten a 18 éves és idősebb lakosság 15