1963. ÉVI MIKROCENZUS Személyi és családi adatai (1964)

I. Az adatok ismertetése

több mint egyötödét teszik ki, a városokban közel egyhetedét, a községek népességének mindössze egyhuszonötödét. Az 1960. évhez képest arányaiban a legnagyobb fejlődés az általános iskola 8 osztályát végzetteknél és a főiskolai oklevelet szerzetteknél a községekben volt (legalább az általános iskola 8 osztályát végezte 1960-ban 999 000, 1963-ban 1 145 750, főiskolai oklevelet szerzett 1960ban 36 400, 1963-ban 37 500). A 18 éves és idősebb népességből az érettségizettek arányának legnagyobb mérvű növekedése a városokban következett be (185 500-ról 230 450-re). A rendszeres iskolai végzettségen kívül 1963. január 1-én 1 786 000 személynek volt szakiskolai vagy szaktanfolyami bizonyítványa. E személyek zöme (1 476 000 fő) fizikai, ezen belül nagyobb része (több mint 1 013 000 fő) ipari tanulói bizonyítvánnyal rendelkezett. A 15 éves és idősebb népesség 19%-ának volt fizikai szaktanfolyami (szakiskolai) bizonyítványa, ezen belül 13%-a ipari tanulóiskolai, 3—3%-a szakmunkásképző tanfolyami, ill. egyéb fizikai szaktanfolyami végzettséggel rendelkezett. A 310 000 szellemi szakképzettséggel rendelkező személy közül 77 000-nek számviteli, 59 000-nek egészségügyi, 50 000-nek műszaki és 123 000-nek egyéb (irodai) szaktanfolyami végzettsége volt. A 18 éves és idősebb népesség 4,3%-a rendelkezett ilyen végzettséggel. Az összes szellemi szakképzettségűek közül 299 000-en középfokú (egyetemi végzettséghez nem kötött), 11 000-en felsőfokú (egyetemi végzettséghez kötött) szakvizsgával rendelkeztek. Az érettségizettek 17,6%-a rendelkezett középfokú, az egyetemi végzettségűek 4,4%-a közép- és 6,1%-a felsőfokú szakképzettséggel járó bizonyítvánnyal. Kereső —eltartott arány Az 1960. év óta eltelt időszak leglényegesebb változása az aktív keresők számának visszaesése és az inaktív keresők számának és arányának jelentős növekedése volt. Ezt a nagymérvű eltolódást a mezőgazdaság szocialista átalakulásának befejezése idézte elő, ui. az ezt megelőzően aktív kereső — időskorú — mezőgazdasági önállók és segítő családtagok jelentős része nyugdíjassá, ill. járadékossá vált. 1963. január 1-én az aktív keresők száma 4 790 000

a> volt; 2%-kal kevesebb, mint három évvel korábban. Ugyanez időszak alatt az inaktív keresők száma 437 000-ről 774 000-re, 77%-kal növekedett. Kismértékben — 3%-kal — csökkent az eltartottak száma és a mikrocenzus időpontjában 4 508 000-et ért el. A népesség ÍQ63. é

v Megnevezés száma százalékos megoszlása az 1960. év 1960 1963 1960 1963 százalékában Aktív kereső 4 876 232 4 790 050 aj 48,9 47,5 98,2 Inaktív kereső 436 599 773 600 4,4 7,7 177,2 Keresők együtt 5 312 831 5 563 650 53,3 55,2 104,7 Eltartott 4 648 213 4 508 050 46,7 44,8 97,0 összesen 9 961 044 10 071 700 100,0 100,0 101,1 a) Nyugdíjasok, járadékosok nélkül. Az aktiv keresők között az ipari tanulók is szerepelnek, ezek nélkül 1963-ban az aktív keresők száma 4 649 000. Az általános kereső—eltartott arány kismértékben javult: az 1960. évi 87-tel szemben 1963-ban 81 eltartott jut száz keresőre. Az ország aktív keresőinek 22,6%-a Budapesten, 22,9%-a a többi városban és 54,5%-a a községekben él. Budapesten és a városokban ezek az arányok 6%-os növekedést jelentenek 1960-hoz képest, ugyanakkor közel 8%-os a csökkenés a községekben. Az aktív keresők aránya Budapesten 57%, a városokban 47,6%, a községekben 44,5%. A népességből az aktív keresők aránya Budapest után Szegeden és Miskolcon (49,6 és 48,7%), a megyék közül Pest, Somogy és Zala megyében a legmagasabb (egyaránt 49%). Legalacsonyabb az aktív keresők aránya Hajdú-Bihar megyében (37,6%), továbbá SzabolcsSzatmár megyében és Szolnok megyében (39,5, ill. 40%). 1960-ban még 100 aktív keresőre 104 inaktív személy (inaktív kereső és eltartott) jutott, 1963ban már 110. Ezen belül a 100 aktív keresőre jutó inaktív keresők száma 9-ről 16-ra nőtt. Az eltartottakon belül változatlan maradt a 14 évesek és fiatalabbak aránya, csökkent a 15 éves és idősebb 16