1963. ÉVI MIKROCENZUS Személyi és családi adatai (1964)

I. Az adatok ismertetése

Legmagasabb a 100 házas nőre jutó gyermekszám Szabolcs-Szatmár megyében (314), majd Hajdú-Bihar megyében (300), Borsod-Abaúj-Zemplén megyében (275), Szolnok és Vas megyében egyaránt 259. Legalacsonyabb a termékenység Somogy (222), Komárom és Csongrád megyében, ahol 100 házas nőnek egyaránt 223 gyermeke született. Az utóbbi évek alacsony születésszáma következtében az ország 19 megyéje közül 13 megyében csökkent az átlagos gyermekszám, Baranya, Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar és Zala megyében emelkedett, Szolnok és Vas megyében változatlan szinten maradt az 1960. évihez képest. Iskolai végzettség 1960 és 1963 között tovább emelkedett a népesség kulturális színvonala: növekedett a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők száma. Három év alatt az egyetemi (főiskolai) oklevéllel rendelkezők száma 9%-kal, az érettségizetteké és az általános iskola 8 osztályát végzetteké egyaránt 18%-kal emelkedett. 1963. január 1-én a 7 éves és idősebb népesség 21%-ának az általános iskola 8 osztálya volt a legmagasabb iskolai végzettsége; ez az arány 1949-ben 11, 1960-ban 18% volt. Az érettségizettek aránya három év alatt 4,5%-ról 5,1%-ra, az egyetemi (főiskolai) oklevelet szerzetteké 1,9%-ról 2%-ra nőtt. Legmagasabb iskolai végzettség Iskolába nem járt Az általános iskola 1—5 6—7 osztályát végezte A középiskola 1—4 j Érettségi bizonyítványt szerzett T-. . ._„. . , , oklevelet nem szerzett Egyetemre (fóiskolara) jart, oklevelet gzerzet

t . Összesen 7 éves és idősebb népesség százalékos megoszlása 1963. év az 1960. év százalékában 7 éves és idősebb népesség százalékos megoszlása 1963. év az 1960. év százalékában 1960 1963 1963. év az 1960. év százalékában 4,0 3,4 88,0 27,4 25,9 98,0 39,9 37,8 98,0 18,4 21,0 118,1 3,3 4,0 126,9 4,5 5,1 118,4 0,6 0,8 121,0 1,9 2,0 109,1 100,0 100,0 103,5 Az 1963. január 1-én iskolát nem végzett 306 000 hét éves és idősebb személyből közel 87 000-en az általános iskola első osztályába jártak. A 10 éves és idősebb népességből az iskolába nem jártak száma 211 000. Arányuk az 1960. évi 3,2%-ról 2,5%-ra csökkent, elsősorban az analfabétizmus elleni küzdelem eredményeként. Az 1960. évi népszámlálás óta eltelt három évben tovább nőtt a legalább az általános iskola 8 osztályát végzettek száma és aránya. Jelenleg már a 15 éves és idősebb népességnek közel kétötöde elvégezte legalább az általános iskola 8 osztályát. Számuk meghaladja a 2,9 milliót és közel egyötödével több az 1960. évinél és kétszerese az 1949. évinek. A 18 éves és idősebb népességben a legalább érettségizettek száma 1963. január 1-én 714 000 volt, 16%-kal több, mint 1960-ban. Arányuk három év alatt 8,8%-ról 10%-ra nőtt. Jelenleg a 25 éves és idősebbek 2,9%-a (több mint 178 000 fő) rendelkezik egyetemi (főiskolai) oklevéllel. 1960 óta arányuk egy árnyalattal (2,7%-ról), számuk 9%-kal nőtt. Év 15 18 éves és idősebb népességből legalább az általános iskola 8 osztályát végezte férfi nő együtt érettségizett férfi nő együtt százalékban 25 egyetemi (főiskolai) oklevelet szerzett férfi nő együtt 1960 34,5 31,3 32,8 11,6 6,3 8,8 4,5 1,1 2,7 1963 40,8 35,9 38,2 12,7 7,6 10,0 4,8 1,3 2,9 1963. év az 1960. év százalékában 120,9 117,0 118,9 111,9 122,9 116,1 107,6 115,4 109,3 1960 és 1963 között nagyobb mértékben növekedett a nők iskolai végzettségi színvonala, mint a férfiaké, bár szám szerint az utóbbiaknál a legalább az általános iskola 8 osztályát végzettek növekedése nagyobb mértékű (253 000), mint a nőknél (208 000). Ennek következtében tovább csökkentek a nők hátrányára e téren mutatkozó különbségek. Három év alatt az egyetemi (főiskolai) oklevéllel rendelkező 25 éves és idősebb nők száma 15%-kal nőtt, a férfiaké 8%-kal emelkedett; ennek következtében az ilyen végzettségű férfiak aránya 1963-ban 3,7-szerese volt a nőkének, az 1960. évi 4,114