1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Foglalkozási adatok II. (1964)

III. A fogalmak magyarázata

ELTARTOTTSÁG JELLEGE Az eltartottak általában az eltartó megfelelő foglalkozási csoportjaiban szerepelnek. Ezeken az általánosan ismert és az eltartó adatai alapján megállapított foglalkozási ismérveken túl abból a szempontból is részletezik a táblák az eltartottakat, hogy általános-, középiskolai tanulók vagy egyetemi hallgatók, ill. rendszeres iskolai tanulmányokat nem folytatnak. Az eltartottság típusai a következők: Iskolába nem járó 0 — 5 éves gyermek. Iskolába nem járó 6—13 éves — tehát iskolaköteles korú, de iskolába nem járó — gyermek. Általános iskolai tanuló. Középiskolai tanuló. Egyetemi (főiskolai) hallgató. Egyéb 14 éves és idősebb eltartott, ide tartoznak az elsőízben állást kereső fiatalok, a háztartásvezetők, háztartásbeliek, a szaktanfolyami hallgatók és a nem kereső 14 évesnél idősebb egyéb eltartottak. Közületi eltartottak azok, akiket az állam tart el és az eltartottság típusainak előbbi csoportjaiba nem sorolhatók. (A rendszeres iskolai tanulmányokat folytató közületi eltartottak a megfelelő eltartottsági típusba kerültek.) KORCSOPORTOK A kormegoszlási adatok részletezése a népszámlálások eszmei időpontjáig betöltött életkor alapján történt. Az 1960. évi népszámláláskor az ötéves korcsoportokba az alábbi születési évjáratok tartoztak: Korcsoport Születési év 0—4 éves 1959-1955 5-9 „ 1954-1950 10-14 „ 1949-1945 15-19 „ 1944-1940 20-24 „ 1939-1935 25-29 „ 1934-1930 30-34 „ 1929-1925 35-39 „ 1924-1920 40-44 „ 1919-1915 45-49 „ 1914-1910 50-54 „ 1909-1905 55-59 „ 1904-1900 60 éves és idősebb 1899Az ismeretlen korú személyek száma mindig a legidősebb korúakat magában foglaló korcsoportban szerepel. ISKOLAI VÉGZETTSÉG Az iskolázottság megállapítása a legmagasabb iskolai végzettség alapján történt. Iskolai végzettségnek kizárólag a rendszeres iskolában végzett tanulmányok minősültek, ezért az adatok nem foglalják magukban a különböző szaktanfolyamokon, szakiskolákban és az ipari tanulóintézetekben szerzett képesítést. A rendszeres iskolák a következők: 8 osztályos általános iskola, 4 osztályos középiskola, 2 — 6 évfolyamos egyetem és főiskola. A régebbi népszámlálási adatokkal való összehasonlíthatóság céljából az előző oktatási rendszerek iskolatípusait és osztályszámait a mai iskolatípusok és osztályszámok következő csoportjai foglalják magukban: Régi iskolatípus, osztály: Mai iskolatípus, osztály: középiskola 1—4 osztály általános iskola 5 — 8 osztály, polgári iskola 1—4 osztály általános iskola 5 — 8 osztály, középiskola 5 — 8 osztály középiskola 1—4 osztály. A táblázatok a keresőknek fentiek szerinti legmagasabb iskolai végzettségi adatait — a régebbi iskolatípusokat és osztályszámokat a maiakra átszámítva — közlik. Az iskolai végzettséget tartalmazó táblákon a „nem ír, nem olvas, ismeretlen végzettségit kategóriába soroltuk azokat, akik iskolába egyáltalán nem jártak, írni, olvasni nem tudnak, illetve iskolai végzettség nélkül sajátították el az írástolvasást. Továbbá itt tüntettük fel azokat, akik csak olvasni tudnak és azokat, akiknek iskolai végzettsége nem volt megállapítható. „Az érettségi bizonyítványt szerzettek" csoportjába valamennyi iskolatípusban megszerzett érettségi (képesítő) bizonyítványt szerzett személyt besoroltunk (kivéve azokat a szakérettségivel rendelkezőket, akiknek magasabb iskolai végzettsége nincs), úgyszintén az ismeretlen érettségi bizonyítvánnyal rendelkezőket is. A kétféle érettségi bizonyítvánnyal rendelkezők közül csak az egyik bizonyítványt — az elsőként bevallottat — vettük figyelembe. 334