1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Foglalkozási adatok II. (1964)

III. A fogalmak magyarázata

Az oklevél részletezésnél a mezőgazdasági gépészmérnökök nem a mezőgazdasági mérnökök, hanem a gépészmérnökök között szerepelnek. A fogorvosok az orvosi, a régi polgári iskolai tanári oklevéllel rendelkezők az általános iskolai tanári, az ének-, zene-, rajz- és testnevelési tanári oklevelesek az egyéb tanári oklevelesek közé kerültek. A bölcsész és természettudományi karokon szerzett tanári oklevelek közé soroltuk az ugyanezeken a karokon szerzett nem tanári okleveleket is. Művészi okleveleseknek tekintettük a művészeti főiskolákon oklevelet szerzett személyeket a tanárok kivételével. Az egyéb és besorolhatatlan oklevelesek között szerepelnek a hittudományi főiskolai, katonai akadémiai, a Gazdasági és Műszaki Főiskolai (Vörös Akadémia), Pártfőiskolai, továbbá az ismeretlen oklevéllel rendelkezők. A több oklevelet szerzett személyek annál az oklevél fajtánál szerepelnek, amelyet elsőként vallottak be. Az iskolai végzettséget tartalmazó táblák közül a 5.2 számú táblán az általános iskola 1—7 osztályát végzetteket, valamint az írni-olvasni nem tudókat és az ismeretlen végzettségűeket összevontan közöljük. A legmagasabb iskolai végzettség szerinti besorolástól eltérnek azok az adatok, amelyek egy-egy jellegzetesebb iskolai végzettség arányszámait — az összefoglaló táblákon — mindig a magasabb végzettségűek hozzászámításával mutatják ki. Ennél az összeállításnál tehát pl. a legalább érettségizettek arányszámában az egyetemi (főiskolai) oklevelet szerzett személyek, továbbá az egyetemre járt, de oklevelet még nem szerzett személyek is be vannak számítva. A szakérettségivel rendelkező személyeket csupán az egyetemet végzetteknél szerepeltettük, mert a szakérettségi — amennyiben nem követi magasabb (egyetemi) végzettség —, nem tekinthető rendszeres iskolai végzettségnek. CSALÁDI ÁLLAPOT IP A népesség családi állapot szerinti csoportosítása az eszmei időpontban fennállott jogi állapotnak megfelelően történt: Nőtlennek, illetve hajadonnak tekintettük azt a férfit illetve nőt, aki élete folyamán törvényes házasságot még egyetlen egyszer sem kötött. Házasnak minősítettük azt, aki jogilag érvényes házasságot kötött és az sem bírói ítélet, sem elhalálozás következtében nem szűnt meg. özvegynek minősült az, akinek házassága a törvényes házastárs elhalálozása folytán szűnt meg és aki azóta újabb érvényes házasságot még nem kötött. Elváltnak csak azt a személyt tekintettük, aki törvényesen vált el, tehát házasságát jogerős bírói ítélet bontotta fel és azóta újabb házasságot nem kötött. Családi állapot szerint az említett négy csoportba nyertek besorolást azok is, akik törvényes házassági kapcsolat nélkül élnek együtt. Az ismeretlen családi állapotú férfiak a nőtlenek, az ismeretlen családi állapotú nők a hajadonok között szerepelnek. SZAKKÉPZETTSÉG A szakképzettség olyan képesítés, amely szakismereteket igénylő fizikai munkakör ellátására jogosít. Erről az összeírt személyek bizonyítványt, segédlevelet szereztek. Ezzel egyenértékűnek tekintjük a „technikai minimum" vizsga alapján szerzett képesítést, továbbá a gépkocsivezetői jogosítványt, a mozdonyvezetői, valamint a laboránsvizsgát. A szakmunkások és a szakképzettséggel rendelkező szakmunkások száma nem azonos, mert a ,,szakmunkás" foglalkozási minőségű személyek nem minden esetben rendelkeztek az előbbi bizonyítványok valamelyikével. „Szakmunkás" bevallást olyan személyeknél is elfogadtunk, akiknek szakmunkásbizonyítványuk nincs, de hosszabb gyakorlat után munkáltatójuk szakmunkásnak sorolta be őket. Jelen vizsgálat 81 fizikai szakképzettségre terjed ki. Ezek a kiemelt szakképzettségek. A ki nem emelt, de a foglalkozással megegyező fizikai szakképzettségek az „Egyéb, foglalkozással megegyező szakképzettség'''' rovatában szerepelnek, a ki nem emelt és a foglalkozással meg nem egyező szakképzettségeket a feldolgozás szempontjából figyelmen kívül hagytuk. A szakképzettséggel rendelkezők száma nem azonos a szakképzettségek számával, mert egy-egy személynél két szakképzettség kimutatására volt lehetőség. Több szakképzettséggel rendelkezőknél elsődlegesnek a foglalkozással megegyező vagy ahhoz legközelebb álló, másodlagosnak a sorrendben következő szakképzettség minősült. Az elsődleges szakképzettség alapján tartalmazzák a 11.1 és 11.2 táblák a szakképzettséggel rendelkező személyek megoszlását. Az itt feltüntetett lakatos szakképzettségű személyek száma kisebb, mint az összes lakatos szakképzettségeké, mert lakatos szakmunkás képesítéssel kettős szakképzettségű személyek is rendelkeznek. A szakképzettséggel rendelkezők által megszerzett szakképzettségek számát a 12., 13. és 14. sz. táblák tartalmazzák, beleértve a második szakképzettséget is. A táblázatok két szempontból közlik a fizikai dolgozók szakképzettségét i 1. Egyéni foglalkozásonként, a foglalkozással megegyező szakképzettséggel rendelkezők arányát. 2. Szakképzettségenként, a szakképzettséggel azonos foglalkozást folytatók számát. Az első szempont szerint az arány megállapítása az egyéni foglalkozás és a szakképzettség összefüggése alapján történt. Általában azonos az a szakképzettség, mely a foglalkozással pontosan megegyezik. Pl. lakatos foglalkozású — lakatos szakképzettségű. Azonos természetesen az az „egyéb, foglalkozással megegyező" szakképzettség is, melyet azoknál az egyéni foglalkozásoknál fogadtunk el, melyeknek megfelelő szakképzettségek nem kiemeltek. Pl. a kereskedelmi elárusító szakképzettség nem tartozik a kiemeltek közé, tehát az elárusító foglalkozásnak megfelelő szakképzettséget „egyéb, foglalkozással azonos"-nak tekintettük. Az elmondott általános szabálytól csak akkor tértünk el, ha az egyéni foglalkozás sorban nem egy, hanem több foglalkozás adatai szerepeltek összevontan. Ilyenkor valamennyi — a csoportba tartozó foglalkozásnak megfelelő — szakképzettség külön-külön került elbírálásra. Pl. a 12. táblán a „marós, fúrós és más forgácsoló foglalkozás" sor foglalja össze a „marós", „fúrós", „gyalus-vésős" foglalkozásokat. Tekintve, hogy csak a „marós" és „gyalus-vésős" szakképzettségek kiemeltek, az ezeknek megfelelő foglalkozású és szakképzettségű személyeken kívül azonosnak minősültek a fúrós foglalkozású és „egyéb, foglalkozással megegyező" szakképzettségek is. A szakképzettségek szempontjából nézve a 13. táblán a szakképzettséggel azonos foglalkozások száma nem minden esetben azonos az egyéni foglalkozás oldaláról megállapítható számmal. Pl. vájár egyéni foglalkozásúaknál a 12. táblán azonosnak csak a vájár szakképzettségűek minősültek (34 805). A 13. táblán a vájár szakképzettség sorában szereplő azonos foglalkozásúak száma nagyobb (35 849), mert a robbantó- és fúrómunkások, kőfejtő- és kőtörők, ill. egyéb bányászati foglalkozásúak bányász szakképesítését azonosnak tekintettük a vájár szakképzettséggel. ^^tjísf*^ %A 335 íf KON» } \t±