1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 10. Foglalkozási adatok II. (1964)

III. A fogalmak magyarázata

A foglalkozási viszony szerinti csoportosítás további részletezése a foglalkozás minősége szerinti megkülönböztetés alapján történt. Az alkalmazásban állók és a termelőszövetkezeti tagok, az egyéni foglalkozás és a betöltött munkakör alapján a foglalkozási minőségtől függően fizikai és szellemi dolgozókra oszthatók. Fizikai dolgozókhoz tartoznak a termelőmunkások, ezen kívül a termelők kisegítői: a portások, őrök, takarítók, csomagolók stb. Ezenkívül a fizikai dolgozókhoz tartoznak a gépkocsivezetők, a kereskedelmi elárusítók, a kalauzok, a postai kézbesítők, a háztartási alkalmazottak, a házfelügyelők stb. is. Ugyancsak fizikai dolgozók az ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági stb. tanulók. A fizikai dolgozók a foglalkozás minősége szerint az alábbi csoportokba tartoznak: Szakmunkás Betanított munkás Segédmunkás, állandó mezőgazdasági munkás Napszámos Hivatalsegéd Bedolgozó Ipari, kereskedelmi stb. tanuló. Szakmunkások: azok a fizikai dolgozók, akik foglalkozásuknak megfelelő szakképzettséggel rendelkeznek. Ide tartoznak azok is, akik foglalkozásuknak megfelelő szakképzettséggel nem rendelkeztek, de szakmunkásnak vallották magukat, mivel a szakmunkás besorolást hosszabb gyakorlat alapján megszerezték. Betanított munkások: a szakképzettséggel nem rendelkező fizikai dolgozók, akik betanított munkásnak vallották magukat és foglalkozásuk szakképesítés nélkül is folytatható. Segédmunkások: a rakodók, szállítók, takarítómunkások vagy külön megjelölés nélküli segédmunkások, továbbá azok a mezőgazdasági állandó munkások, akik a szakmunkások közé nem sorolhatók. Napszámosok: akiknek állandó munkahelyük nincs, hanem önálló gazdáknál vagy más alkalmi munkahelyen nap i bérért vállalnak munkát. Hivatalsegédek közé kerültek a küldöncök, portások, őrök is. Bedolgozók azok a keresők, akik szövetkezet, állami vállalat vagy önálló által kiadott munkát otthon végeznek el. Ipari, kereskedelmi stb. tanulók: a szerződéses alapon ipari, kereskedelmi, mezőgazdasági stb. tanulóképzésben résztvevő dolgozók. Szellemi dolgozók: az értelmiségi foglalkozásúakon és a tisztviselőkön kívül általában azok, akiknek munkája nem igényel fizikai erőkifejtést. Ide tartoznak tehát, akik a műszaki vezetésben részt vesznek (főmérnök, üzemmérnök, technikus, művezető stb.); akik tudományos vagy oktató tevékenységet fejtenek ki (tudományos kutató, tanár, tanító, óvónő stb.); akik a betegeket gyógyítják vagy ápolják (orvos, szülésznő, ápolónő); a művészek (színművész, író stb.); a vállalatok, hivatalok, intézmények stb. vezetői; az adminisztrációs feladatokat végzők; a tisztviselők (előadó, könyvelő, bérelszámoló, pénztáros, gyors- ós gépíró stb.). A szellemi dolgozók az egyéni foglalkozás és a foglalkozási minőség jellege alapján a következő csoportokba tartoznak: Műszaki irányító Tudományos, kulturális irányító Igazgatási, gazdasági vezető Műszaki szakalkalmazott Tudományos, kulturális szakalkalmazott Igazgatási szakalkalmazott Irodai dolgozó Műszaki irányító a főmérnök, üzemmérnök, gyártásvezető, gyártmányszerkesztő, agronómus, erdőmérnök, MÁV forgalmi szakalkalmazott és hasonló műszaki foglalkozású. Tudományos, kulturális irányító csoportba tartoznak a tanárok, ügyvédek, orvosok, művészek és más társadalomés természettudományi foglalkozásúak. Igazgatási, gazdasági vezetők az államigazgatás felső vezetői (miniszterek, minisztériumi főosztály- és osztályvezetők), a tanácsok irányítói, a vállalatok igazgatói stb. A felsorolt három csoportba tartozók alkotják tágabb értelembe véve tulajdonképpen az értelmiséget. Műszaki szakalkalmazottak közé tartoznak a technikusok, művezetők, műszaki rajzolók, függetlenített mezőgazdasági csoportvezetők és hasonlók. Tudományos, kulturális szakalkalmazottak a tanítók, óvónők, ápoló- és szülésznők, moziüzemvezetők és hasonlók. Igazgatási szakalkalmazottak a minisztériumok, tanácsok csoportvezetői, főelőadói, előadói. Irodai dolgozók: akik adminisztrációs munkát végeznek. Az ismeretlen foglalkozási viszonyú keresők adatai a segédmunkások, egyes táblákon az egyéb fizikai dolgozók adatai között találhatók. A foglalkozási viszony egyes táblákon részletesebb, más táblákon összevontabb. A részletes foglalkozási viszony a foglalkozási minőség szerinti tagolást is tartalmazza, az összevont pedig a foglalkozási viszony fő kategóriái szerint közli az adatokat. 333