1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 9. A keresők munkahelye és lakóhelye. A népesség 1949 és 1960. évi lakóhelye (1963)

IV. A fogalmak magyarázata

Az 1960. évi népszámlálás a demográfiai és foglalkozási jellemzőkön kívül a keresőktől a munkahelyet is, minden összeírt személytől pedig az 1949.1. 1-i állandó lakóhelyet is megtudakolta ós jelen kötetben a keresők lakóhelyének és munkahelyének főképpen foglalkozási ismérvek szerinti egybevetését, a népességnek és a keresőknek pedig 1960. I. 1-i és 1949. I. 1-i lakóhelye szerinti egybevetését teszi közzé. A leggyakrabban használt fogalmak magyarázata a következő: Munkahely — lakóhely Lakóhely az a közigazgatási terület (község, járás, város, megye), ahol a népszámláláskor állandóan, vagy ideiglenesen jelenlevő személyt összeírták, függetlenül attól, hogy hol dolgozik. Munkahely az a közigazgatási terület (járás, város, megye), ahol az összeírt személy dolgozik, függetlenül attól, hogy hol lakik. A munkahely szempontjából a feldolgozás a keresőket két főcsoportba sorolta: 1. keresők, akiknek a munkahelye azonos az összeírás helyével, tehát ugyanabban a községben, városban dolgoznak, mint amelyben laknak. Ezok megjelölése a táblázatokon: lakóhelyén dolgozó. Ebbe a csoportba kerültek a) az alkalmazásban álló, vagy termelőszövetkezeti tag fizikai és szellemi dolgozók közül azok, akik lakóhelyükön dolgoznak. Ezeken kívül b) minden önálló és segítő családtag, bedolgozó, napszámos, nyugdíjas, átmenetileg munkanélküli, váltakozó, vagy ismeretlen munkahelyen dolgozó. Ezeknek vagy nem tudakoltuk a munkahelyét (önálló és segítő családtag), vagy nem lehetett munkahelyük (nyugdíjasok), vagy a megadott munkahely nem volt besorolható (váltakozó munkahelyen dolgozók, munkanélküliek). 2. keresők, akiknek a munkahelye nem azonos az összeírás helyével. Ebbe a csoportba kerültek az alkalmazásban álló, vagy termelőszövetkezeti tag fizikai és szellemi dolgozók közül azok, akik más községben, városban dolgoznak, mint amelyben laknak. Ezek megjelölése a táblázatokon a lakóhelyük felől nézve: eljáró keresők, a munkahelyük felől nézve: bejáró keresők. Budapestnek belső, egyes kerületei közötti ingázási forgalmát a népszámlálási kiadványok 3. e. kötete, Pest megyére kiterjedő vonzási körzetét pedig a 3. c. jelzésű kötote taglalja részletesebben. Az egyes táblázatokon az eljáró és a bejáró keresők aszerint vannak csoportosítva, hogy járáson belül, megyén belül községben, városban, vagy más megyében dolgoznak, illetve laknak. A „járáson belül" csoport a legkisebb, a ,,megyén belül" csoport a nagyobb és a „más megyében" csoport a legnagyobb körzetben ingázó keresők számát adja meg. Járáson belül eljáró, vagy bejáró megjelölés azokat a keresőket fogja össze, akik a táblán megadott járás valamely községéből ugyanazon járás más községébe járnak dolgozni. Megyén belül községbe eljáró, vagy bejáró megjelölés azokat a keresőket foglalja magába, akik a táblán megnevezett járásból, vagy városból ugyanazon megye más járásaiban levő községbe járnak dolgozni. A megyén belül városba eljáró, ill. bejáró keresőkön pedig azokat kell érteni, akik a táblán feltüntetett területről a megye területén levő városok valamelyikébe járnak el dolgozni. A megyén belüli el-, bejárás szempontjából a megye területét osztatlan egységnek vettük, tehát a megye területén levő akár járási jogú, akár megyei jogú városba járókat egyaránt megyén belüli eljáróként számoltuk el. Pl. Borsod-A.-Z. megyéből nemcsak az Ózdra, hanem a Miskolcra eljárókat is Borsod-A.-Z. megyén belüli eljáróknak vettük. Ugyanígy soroltuk a Pest megyéből Budapestre, Hajdú-Bihar megyéből Debrecenbe, Csongrád megyéből Szegedre és Baranya megyéből Pécsre eljárókat a megyén belüli eljárókhoz. Más megyébe eljárók, ill. bejárók azok a keresők, akik a táblán megnevezett területről (járás, város) más megye területén levő községbe, vagy városba járnak el dolgozni. A városoknak az eljáró, ill. az oda bejáró keresői a „járáson belül"-i csoportosításban nem szerepelhetnek. Helyben lakó keresőkön értendők a táblákon megjelölt közigazgatási területen lakó (ott összeírt) keresők, függetlenül attól, hogy hol van a munkahelyük. Helyben dolgozó keresőkön azokat a keresőket kell érteni, akiknek a táblákon megnevezett közigazgatási területen van a munkahelyük, függetlenül attól, hogy hol laknak. Ingázási különbözet a bejáró és az eljáró keresők közötti különbözetet jelenti; ha a bejáró keresők száma nagyobb, bejárási többletet, ha az eljáró keresők száma nagyobb, eljárási többletet mutatunk ki. A 2.1 sz. táblán az egyes területeken (járásban, városban stb.) dolgozók összesen sora a lakóhelyén dolgozók számát is magában foglalja. Kiemelt települése ken azokat a községeket, városokat kell érteni, amelyekből a 2.3 táblán megnevezett városba bejáró keresők száma legalább 30. Egyéb település megnevezés azokat a községeket, városokat foglalja össze, amelyekből a 2.3 táblán megnevezett városba bejáró keresők száma 30-nál kevesebb. A zárójelben közölt szám az ilyen települések összes száma. Ideiglenesen jelenlevőként azokat a keresőket írták össze, akik az összeírás helyén egy hónapnál rövidebb ideje tartózkodtak és állandó lakóhelyük másutt volt. Ideiglenesen távollevőnek minősültek azok a keresők, akiknek az összeírás helye volt az állandó lakóhelyük, de az összoírás időpontjában egy hónapnál nem régebbi idő óta üdülés, látogatás, kórházi ápolás (időkorlátozás nélkül) stb. miatt távol voltak. Az ideiglenesen jelenlevő és az ideiglenesen távollevő keresőket nem munkahelyük, hanem csak a jelenlétük jellege szerint mutattuk ki. Az egyes táblázatokon az ideiglenesen jelenlevő keresőket a jelenlét (összeírás) helyén lakó keresőkhöz, az ideiglenesen távollevő keresőket pedig a távollét helyén dolgozó keresőkhöz soroltuk.