1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 9. A keresők munkahelye és lakóhelye. A népesség 1949 és 1960. évi lakóhelye (1963)

IV. A fogalmak magyarázata

1960. I. 1-i lakóhely — 1949. I. 1-i lakóhely Az 1960. I. 1-i lakóhelyen (röviden: 1960. évi lakóhely) azt a közigazgatási területi egységet kell érteni, ahol a népszámláláskor az állandóan, vagy ideiglenesen jelenlevő népességet összeírták. 1949. I. 1-i lakóhely (röviden: 1949. évi lakóhely) az a közigazgatási terület, melyet az 1960. I. 1-én összeírt jelenlevő személyek akkori állandó lakóhelyükként jelöltek meg. Az 1949. évi lakóhely városonként, megyénként és „megye községei együtt" csoportban került feldolgozásra. Az 1949. évi lakóhely kimutatása természetszerűen csak az 1949. I. 1. előtt született, vagyis az 1960. I. 1-én 11 éves és idősebb népesség-ve vonatkozhatik. Az 1949. évi lakóhely szempontjából a népességet ós a keresőket a feldolgozás két főcsoportba sorolta: 1. Az 1949. I. 1-én helyben lakott népességre és keresőkre, amely csoport a táblákon feltüntetett területi egységekben 1960. I. 1-én összeírt azon személyeket tartalmazza, akiknek 1949. évi lakóhelye és I960, évi lakóhelye azonos. Az összefoglaló táblákon ezek megjelölése: lakóhelyet nem változtatott. 2. Az 1949. I. 1-én nem helyben lakott népességre és keresőkre, amely csoporton a táblán feltüntetett területi egységekben 1960. I. 1-én összeírt azon személyeket kell érteni, akiknek 1949. évi lakóhelye nem azonos az 1960. évi lakóhelyükkel, hanem más község, város volt. Az összefoglaló táblákon ezek mint lakóhelyet változtatott-&k. vannak megjelölve és pedig az 1949. évi lakóhely felől nézve mint elvándoroltak, az 1960. évi lakóhely felől nézve pedig mint bevándoroltak. A vándorlók száma fentiek értelmében nem tartalmazza azokat, akik a) egy községen, vagy városon belül változtattak lakóhelyet, b) a két népszámlálás között más községbe, városba költöztek ugyan, de 1960. I. 1-én ismét, ugyanaz a község, város volt a lakóhelyük, mint 1949. I. 1 -én, c) 1948. XII. 31-e után születtek. Vándorlási különbözet a bevándorlók és az elvándorlók közötti különbözetet jelenti; ha az elvándorlók száma nagyobb, a különbözet előtt negatív előjel van. Ez a vándorlási különbözet eltér a megyei kötetekben és az 5. Demográfiai adatok c. kötetben közöltektől, mivel ezekben a természetes szaporodás (élveszületés és halálozás különbözete) és a tényleges szaporodás (1949. és 1960. évi népességszám különbözete) közötti különbség adja a vándorlási különbözetet. Ebben a kötetben közölt vándorlási különbözetet részben az 1949. évi lakóhelyre vonatkozó bevallás, részben pedig az befolyásolta, hogy az 1960. évi adatok a jelenlevő népességre vonatkoznak. Egyes összefoglaló táblákon a vándorlók aszerint vannak csoportosítva, hogy saját megyéből, szomszédos, vagy távoli megyéből vándoroltak. A „saját megyéből" csoport a kisebb, a „szomszédos megyéből" a nagyobb és a „távoli megyéből" csoport a legnagyobb körzetből, ill. körzetbe vándoroltak számát adja meg. A saját megyéből vándoroltakon azokat a személyeket kell érteni, akik a táblán megadott területre ugyanabból a megyéből vándoroltak, amelynek területén a város, község van. Ebből a szempontból Budapestnek Pest m., Debrecennek Hajdú—B. m., Miskolcnak Borsod-A.-Z. m., Pécsnek Baranya m. és Szegednek Csongrád m. a saját megyéje. Szomszédos megyéből vándoroltak megjelölés azokat a személyeket foglalja magába, akik a táblán megadott területre a saját megyéjük határával közvetlenül érintkező megyékből vándoroltak. Az egyes területeknél (megye, mjv.) a saját megyéből, illetve szomszédos megyéből bevándoroltak száma az alábbi területekről bevándoroltakat, ill. elvándoroltakat tartalmazza: Saját megye: Szomszédos megye: Budapest Pest m. Bács-Kiskun, Fejér, Heves, Komárom, Nógrád, Szolnok megyék Baranya m. Baranya m. Bács-Kiskun, Somogy, Tolna megyék Pécs mjv. Pécs mjv. Baranya m. Bács-Kiskun, Somogy, Tolna megyék Bács-Kiskun m. Bács-Kiskun m. Baranya, Csongrád, Fejér, Pest, Szolnok, Tolna megyék, Pécs, Szeged mjv.-ok Békés m. Békés m. Csongrád, Hajdú-Bihar, Szolnok megyék, Szeged, Debrecen mjv.-ok Borsod-A.-Z. m. Borsod-A.-Z. m. Hajdú-Bihar, Heves, Nógrád, Szabolcs-Szatmár, Szolnok megyék, Miskolc mjv. Debrecen mjv. Miskolc mjv. Borsod-A.-Z. m. Hajdú-Bihar, Heves, Nógrád, Szabolcs-Szatmár, Szolnok megyék, Debrecen mjv. Csongrád m. Csongrád m. Bács-Kiskun, Békés, Szolnok megyék, Szeged mjv. Szeged mjv. Csongrád m. Bács-Kiskun, Békés, Szolnok megyék Fejér m. Fejér m. Bács-Kiskun, Komárom, Pest, Somogy, Tolna, Veszprém megyék Győr-Sopron na. Győr-Sopron m. Komárom, Vas, Veszprém megyék Hajdú-Bihar m. Hajdú-Bihar m. Békés, Borsod-A.-Z., Szabolcs-Szatmár, Szolnok megyék. Debrecen mjv. Miskolc mjv. Debrecen mjv. Hajdú-Bihar m. Békés, Borsod-A.-Z., Szabolcs-Szatmár, Szolnok megyék, Miskolc mjv. Heves m. Heves in. Borsod-A.-Z., Nógrád, Pest, Szolnok megyék, Miskolc mjv. Nógrád m. Nógrád m. Borsod-A.-Z., Heves, Pest megyék, Miskolc mjv. Pest m. Pest m. Bács-Kiskun, Fejér, Heves, Komárom, Nógrád, Szolnok megyék Somogy m. Somogy m. Baranya, Fejér, Tolna, Veszprém, Zala megyék, Pécs mjv. Szabolcs-Szatmár m. Szabolcs-Szatmár m. Borsod-A.-Z., Hajdú-Bihar megyék, Miskolc, Debrecen mjv.-ok Szolnok m. Szolnok m. Bács-Kiskun, Békés, Borsod-A.-Z., Csongrád, Hajdú-Bihar, Heves, Pest megyék, Miskolc, Szeged, Debrecen mjv.-ok Tolna m. Tolna HL. Baranya, Bács-Kiskun, Fejér, Somogy megyék, Pécs mjv. Vas m. Vas m. Győr-Sopron, Veszprém, Zala megyék Veszprém m. Veszprém m. Fejér, Győr-Sopron, Komárom, Somogy, Vas, Zala megyék Zala m. Zala m. Somogy. Vas, Veszprém megyék