1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 8. A lakások és lakóépületek adatai (1963)

VI.A fogalmak magyarázata

A kötet az 1960. január 1-i népszámlálás lakás- és épületadatait tartalmazza. A korábbi népszámlálások adatai is az 1960. január 1-i államigazgatási beosztásnak megfelelő területre vonatkoznak. Az 1960. évi népszámlálás a lakás fogalmának meghatározására először alkalmazta — a nemzetközi gyakorlatban is elfogadott — műszaki (építészeti) egységet. Az 1949. évi népszámlálás — az „egy lakás" fogalmának pontos meghatározása hiányában — a két vagy több szobás, több család által lakott lakások egy részét családonként, mint külön lakást írta össze. Az előző népszámlálás óta épített lakások száma — a mai fogalmak szerint 458 568. Az 1949. január 1. előtt épült lakások közül - Budapest és a megyei jogú városok kivételével - 86 162 lakást bontottak le. Ezt figyelembe véve, a két népszámlálás közötti tényleges lakásszaporulat 372 406 (15,6%), 81 295-tel több, mint az 1949. és az 1960. évi népszámlálások lakásállományának különbsége. fr ! A lakások építési idejének megállapítása az épületek építési éve szerint történt. Ennek következtében az 1949 előtt épült épületekben az emeletráépítés, tetőtérbeépítés és lakásmegosztás által létesített lakások számát az elmúlt 11 év lakásazaporulata nem tartalmazza. Az ilyen típusú lakásépítkezés Budapestre és a megyei jogú városokra jellemző. Ezekben a városokban az 1949 előtt épített épületekben létesített új lakások száma — a számítások szerint — nagyjában megegyező az elmúlt tizenegy év alatt lebontott lakások számával, s ezért a két népszámlálás lakásadatainak különbsége a tényleges szaporulatot mutatja. Az 1949. évi népszámlálás óta a lakásállomány területi részletezésben — a lakásfogalom változásának figyelembevételével — az alábbiak szerint változott: A lakásállomány növekedése az 1949 — 1959 közötti években az Terület 1949. évi 1960. évi népszámlálás fogalma szerint, százalékban Budapest főváros 16,0 15,4 Debrecen mjv 19,3 16,4 Miskolc „ 31,8 28,1 Pécs „ 23,8 23,2 Szeged „ 10,0 9,7 Baranya megye. .. . 5,5 11,8 Bács-Kiskun „ .... 4,7 8,3 Békés „ 1,5 6,8 Borsod-Abaúj-Zemplén „ .... 18,1 24,6 Csongrád „ .... 1,4 5,1 Fejér „ .... 24,5 30,6 Győr-Sopron „ .... 12,1 13,3 Hajdú-Bihar „ .... 4,9 18,1 Heves „ .... 14,7 17,8 Komárom „ .... 27,8 29,6 Nógrád „ .... 19,4 22,5 Pest „ 13,5 13,5 Somogy „ .... 6,4 14,2 Szabolcs-Szatmár „ .... 13,4 30,0 Szolnok „ .... 6,8 10,0 Tolna „ 0,8 8,3 Vas „ 5,7 8,0 Veszprém „ .... 17,3 18,4 Zala „ .... 7,0 16,0 Ország összesen 11,8 15,6 Az 1949. évi népszámlálás adatainak átdolgozása az új lakásfogalomnak megfelelően nem volt lehetséges, ezért a kötet az összehasonlíthatóság érdekében az 1949. évi, valamint a korábbi népszámlálások lakásadatait az akkori fogalmaknak megfelelően tartalmazza. Az adatok összehasonlításánál a fogalmi eltérések hatásait figyelembe kell venni. A LAKÁSFOGALMAK > MAGYARÁZATA: LAKÁSEGYSÉG Lakásegység a lakás céljára épített vagy átalakított helyiségek csoportja, függetlenül attól, hogy lakott-e vagy sem, továbbá a más célra épített, de az összeírás időpontjában lakott helyiségek. Lakásegységnek számít: a) a lakás (beleértve a lakott, nem lakott és nyári lakásokat); 551