1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 8. A lakások és lakóépületek adatai (1963)

VI.A fogalmak magyarázata

b) az egyéb lakásegység: a jelenleg nem, lakásul szolgáló lakás, amelyet lakás céljára építettek, de az összeírás időpontjában - műszaki átalakítás nélkül — üzlet, iroda, műhely stb. céljára használtak; a lakott gazdasági helyiség, amelyet eredetileg üzlet, iroda, műhely stb. céljára építettek, de az összeírás időpontjában — műszaki átalakítás nélkül - lakás céljára használtak; a lakott ideiglenes és mozgó létesítmény (kunyhó, bódé, hajó, vasúti kocsi, cirkuszkocsi stb.). A kötet táblái az intézeti háztartások (az öt vagy ennél több személy befogadását és a bentlakók intézményes ellátását biztosító kollégium, diákotthon, kórház, szanatórium, szálloda, üdülő, munkásszállás, csecsemő- és gyermekotthon, szociális otthon stb.) adatait nem tartalmazzák. LAKÁS Lakás az eredetileg e célra épített vagy lakássá átalakított és jelenleg is erre a célra szolgáló helyiségek (szoba, konyha, mellékhelyiségek) egymással műszakilag (építészetileg) összefüggő egysége, amelynek az utcára, térre, udvarra, lépcsőházra, előcsarnokra, folyosóra stb. külön kijárata van. A lakás egy helyiségből is állhat. Egy lakásnak minősül az egymással műszakilag (építészetileg) összefüggő - belső átjárókkal, ajtókkal összekötött helyiségek csoportja akkor is, ha egy vagy több helyiség átjáróit lezárták és a helyiségek így elválasztott részeit több család lakja. Az olyan különálló helyiséget, amely valamely lakás részét képezi, a lakáshoz tartozónak kell tekinteni, ha abban a lakást használó család lakik. Ha egyes, korábban összefüggő helyiségeket műszakilag leválasztottak, akkor az külön lakásnak számít. Lakott lakás az, amelyben az összeírás időpontjában legalább egy személy jelen volt, vagy amelynek lakója (lakói) csak igdeiglenesen volt távol. Nem lakott lakás — a nyári lakás kivételével — az összeírás időpontjában kiadatlan, üresen álló lakás, valamint az a lakás, amelynek minden lakója munkavégzés, tanulás miatt huzamosan távol volt. Nyári lakás a lakásul csak nyáron használt, ún. nyaraló, valamint az állandó lakásul nem használt, CBupán dologidőben szállásul szolgáló tanyai épületben levő lakás. Az a nyári lakás, amelyben az összeírás időpontjában laktak, lakott lakásnak minősül. LAKÓK Lakók azok a személyek, akik az összeírás időpontjában lakóhelyükön állandó jelenlevők voltak , vagy ceak ideiglenesen (egy hónapnál rövidebb ideje) voltak távol. Ennek megfelelően a lakók száma nem tartalmazz a az ideiglenesen (egy hónapnál rövidebb ideje) jelenlevőket, valamint az egy hónapnál hosszabb ideje távollevőket. A LAKÁS HELYISÉGEI Szoba: a lakószoba és az egyéb szoba (hálófülke, alkov, hall és személyzeti szoba). Lakószoba: ajtóval, ablakkal rendelkező, 6 m

2-nél nagyobb alapterületű, alvás vagy nappali ta rtózkodés céljára szolgáló helyiség (háló-, nappali-, ebédlő-, gyermekszoba stb.). Ide tartozik az egy szobás lakás és a csak egy szobából álló lakás szobája is. Hálófúlke (alkov): a lakószobával összefüggő, többnyire hálóhelyül szolgáló helyiség. Hall: a lakás bejárati ós belső helyiségei között levő, általában ablakkal nem rendelkező helyiség. Konyha: a lakásnak rendszerint főzésre használt, 6 m

2-nél nagyobb alapterületű helyisége. A nyári konyha ceak akkor minősül konyhának, ha a lakáshoz konyha nem tartozik. A főzőfülke nem számít konyhának. Lakóhelyiségnek számítanak a szobák és a konyhák. Fürdőszoba: a lakásnak tisztálkodás céljára — általában fürdőkáddal, hozzátartozó felszerelési tárgyakkal — berendezett helyisége. Fürdőszobának számít a folyóvízzel, szennyvízelvezető csatornával ellátatlan fürdő szoba is. A mosdófülke (zuhanyozó) nem számít fürdőszobának. Mosdófülke (zuhanyozó): a lakásnak tisztálkodás céljára berendezett, fürdőkáddal nem rende lkező kisebb alapterületű helyisége. Egyéb helyiség: a lakás szerves részét képező, a lakók kényelmét szolgáló helyiség (főzőfülke, éléskamra, előszoba, üvegezett veranda stb.). A 7.1 táblán a mosdófülkék (zuhanyozók) száma is ebben a rovatban szerepel. A gazdasági célokat szolgáló helyiségeket (mosókonyha, fáskamra stb.), az árnyékszóket és a konyhának nem minősített nyári konyhákat az egyéb helyiségek száma nem tartalmazza. LAKÁSNAGYSÁGCSOPORT A lakás nagyságcsoportba való besorolása a lakószobák száma szerint történt. HASZNÁLATI JOGCÍM Tulajdoni jogcímű a háztulajdonos (vagy rokona) és az öröklakástulajdonos (vagy rokona) által lakott lakás. Főbérleti jogcímű az állami, szövetkezeti szervtől vagy magánszemélytől kizárólagosan bérelt lakás. Társ- (közös) bérleti jogcímű a két vagy több személy, ill. család által önálló bérlőként bérelt, de megosztva haez« nált lakás. Szolgálati jogcímű a munkakörrel kapcsolatos (házfelügyelői, gondnoki, portási, állatgondozói, gátőri stb.) lakás. Az egyéb jogcímen használt lakások számát is ez az adat tartalmazza. Albérlet a főbérlő, háztulajdonos stb. lakásában legalább egy kizárólagosan használt helyiség bérlete. A háztulajdonos, öröklakástulajdonos által lakott lakásban a „főbérlet" vagy „társbérlet" is albérletnek számít. Albérletben lakók azok a személyek, akik a főbérlő, háztulajdonos stb. lakásában legalább egy kizárólagosan használt helyiséget bérelnek. Ágybérletben lakók azok a személyek, akik csak fekhelyet bérelnek, kizárólagos helyiség használatuk nincs. VÍZVEZETÉK Városi, körzeti vízvezetékkel ellátott az a lakás, amelyben a vízvezeték városi (községi) vagy körzeti (törpe-) vízműhálózatba van bekapcsolva. 552