1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 7. A családok és háztartások adatai (1963)

I. Az adatok ismertetése

A családok társadalmi-gazdasági összetétele Az ország társadalmi-gazdasági viszonyaiban végbement változások a családok társadalmigazdasági összetételét is átalakították. 1949-ben az összes családok csaknem fele ,,:mezőgazdasági" család volt, 1960-ban már csak egyharmada. Az alkalmazásban állók családjainak az összes családokhoz viszonyított aránya az 1949. évi 40%-ról 1960-ban 57%-ra emelkedett. Önálló vagy segítő családtag volt a családfő a családok 53%-ában, 1960-ban alig egyötödében. Az előző népszámláláskor a termelőszövetkezeti családok — csekély számuknál fogva — nem is képeztek külön csoportot, 11 évvel később viszont arányuk már 16% volt. A szellemi dolgozók családjainak aránya 8%-ról 14%-ra nőtt. A családfő A családok társadalmi-gazdasági csoportja száma százalékos megoszlása 1949 1960 1949 1960 Mezőgazdasági fizikai 1 158 595 920 616 48,5 33,4 Nem mezőgazdasági fizikai 855 170 1 237 308 .35,9 44,9 Szellemi 195 578 381 111 8,2 13,8 Nyugdíjas 175 769 217 556 7,4 7,9 Összesen 2 385 112 2 756 591 100,0 100,0 Az átlagos családnagyság változásának mértékében az egyes csoportok között jelentős különbségek vannak. A 100 családra jutó családtagok száma a mezőgazdasági fizikai foglalkozásúak családjaiban 57-tel csökkent, a szellemi foglalkozásúak családjaiban 3-mal emelkedett. Csekély emelkedés volt még az előző csoporton belül is az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozók családjaiban (357-ről 373-ra). Az átlagos családnagyság valamennyi többi társadalmi rétegnél csökkent, legnagyobb mértékben a mezőgazdasági önállók családjaiban (383-ról 308-ra). 1949-ben a mezőgazdasági önállók, 1960-ban az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozók csoportjában volt a legnagyobb az átlagos családnagyság (383, ill. 373). Nagyjából hasonlóan alakult a családok átlagos gyermekszáma is. A legszámottevőbb csökkenés — 100 családra számítva 176-ról 112-re — ugyancsak a mezőgazdasági önállók családjaiban következett be. A családfő 100 családra jutó társadalmi-gazdasági csoportja összes családtag gyermek 1949 1960 1949 1960 Mezőgazdasági fizikai 380 323 173 125 Nem mezőgazdasági fizikai 348 339 141 138 Szellemi 328 331 119 124 Nyugdíjas 287 250 105 61 összesen 357 326 152 126 A mezőgazdasági fizikai dolgozók családjaiban 100 családra 79, a nem mezőgazdasági fizikai dolgozókéban 108 és a szellemi dolgozókéban 96 tizenöt éven aluli gyermek jut. A családok keresőinek átlagos száma valamennyi társadalmi rétegnél emelkedett, viszonylag legnagyobb mértékben az alkalmazásban álló szellemi dolgozók családjaiban; 100 családra 1960-ban 33-mal több kereső jutott, mint 1949-ben. Legcsekélyebb az emelkedés — 100 családra mindössze 3 kereső — az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozók családjaiban. Viszonylag legtöbb keresp — családonként közel kettő — a mezőgazdasági önállók családjaiban van. A kereső-eltartott arány — az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozók esaládiai kivételével, amelyeknél minimális emelkedés történt — valamennyi rétegnél jelentősen javult. Legszámottevőbb volt a csökkenés — az 1949. évi arány kevesebb, mint felére — a mezőgazdasági önállók családjainál: 100 keresőre 1949-ben 128, 1960-ban csak 62 családtag eltartása hárul. Ez utóbbi arány — a nyugdíjasok családjaitól eltekintve — kimagaslóan a legkedvezőbb. 100 kereső családtagra 100-nál kevesebb eltartott jut még az alkalmazásban álló szellemi dolgozók családjaiban (93) és a nem mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak a családjaiban (a fizikai dolgozók családjaiban 95, a szellemi dolgozókéban 86). 100 keresőre a legtöbb eltartott (164) az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozók családjaiban jut. A családfő 100 családra jutó 100 kereső családtagra jutó társadalmi-gazdasági csoportja kereső eltartott családtag 1949 1960 1949 1960 Mezőgazdasági fizikai 165 169 131 91 Nem mezőgazdasági fizikai 142 157 145 117 Szellemi 138 170 138 94 Nyugdíjas 142 161 103 55 Összesen 153 163 134 100 15