1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 7. A családok és háztartások adatai (1963)

I. Az adatok ismertetése

A családoknak a keresők családi állása szerinti összetételében figyelemre méltó különbségek vannak egyes társadalmi rétegek között. Csak a családfő az egyedüli kereső az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozók családjainak a 62%-ában. A mezőgazdasági önállók családjaiban ez az arány az előbbinek fele, alig 31%, az alkalmazásban álló nem mezőgazdasági fizikai dolgozók családjaiban 46%. A családfő ós a feleség az alkalmazásban álló szellemi dolgozók családjainak 40%-ában, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag fizikai dolgozók ós az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozók családjainak csupán 10, ill. 11%-ában keres; a mezőgazdasági önállók családjainak viszont közel egyharmadában. Családfő és gyermek mind a mezőgazdasági önállók, mind a mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag fizikai dolgozók családjainak közel negyedében keres. Az alkalmazásban álló szellemi dolgozók családjaiban a keresők ilyen összetételének az aránya csak 7%. Kereső rokonnal élő család viszonylag legtöbb (10%) az alkalmazásban álló szellemi dolgozók családjaiban van. Háztartások A családok túlnyomó többsége — a háztartási kapcsolat szempontjából — egyedül élő, külön háztartást képező család. A családok száma százalókban Egyedül élő család 2 423 622 87,9 KÖZÖ3 háztartásban élő rokon család 332 969 12,1 Össze3 család 2 756 591 100,0 Hasonlóképpen csekély a közös háztartásban élő családtöredékek aránya is. A családi és háztartási közösségek között az esetek jelentős részében nincs különbség; a család és a családtöredék, ill. a háztartás azonos. Ennek következtében a háztartások száma csak 6%-kal kevesebb, mint a családok és családtöredékek száma. H \ 1960-ban az ország családokban ós családtöredékekben élő lakossága 3 079 101 háztartást alkotott; ennek 84%-a ún. ,,család-háztartás". A kizárólag családtöredékekből álló nem családháztartások túlnyomó többsége — 91%-a — egyszemélyes háztartás. A család-háztartások közel 94%-a egycsaládos, 6%-a kétcsaládos ós csak 0,2%-a háromcsaládos vagy annál nagyobb háztartás. A család-háztartások négyötöde is legfeljebb 4 személyből áll. A legalább 8 tagú vagy annál nagyobb háztartások aránya csak 1,6%. A háztartások átlagos nagysága — a nagyobb háztartások viszonylag jelentéktelen száma következtében — alig valamivel több, mint a családoké. 100 családra 326 személy, 100 családháztartásra 347 személy jut; a kétcsaládos háztartásokban 538, a háromcsaládosokban 804. Az összes háztartások ós a családok és családtöredékek átlagos nagysága között a különbség még kisebb. 100 családra ós családtöredókre 292 személy, 100 háztartásra pedig 310 személy jut. Háztartások Háztartások összetétele , százalékos 100 háztartásra megoszlása jutó személy 1 családos háztartás 2 „ „ 3 „ „ 4 és többcsaládos háztartás Család-háztartások összesen Egyéb háztartások Ö3sze3 háztartások A család-háztartásokból a többcsaládos háztartások 2 423 622 78,7 334 160 421 5,2 538 3 778 0,2 804 169 0,0 1 222 2 587 990 84,1 347 491 111 15,9 111 3 079 101 100,0 310 164 368 6,4 545 A családok nagyságának a területi alakulásával szorosan összefüggve, a nagyobb háztartások is a községekben gyakoribbak, mint a városokban. Ebből következően a család-háztartások aránya, a többcsaládos háztartások aránya és a háztartások átlagos nagysága is Budapesten a legalacsonyabb és a községekben a legmagasabb. Család-háztar- A többcsa- 100 háztartásra jutó személy tá3ok az ládos háztar- az összes a családi a többcsaláA település jellege össze3 tások a család- háztartá- háztartá- do3háztartáháztartá3ok háztartások sokban sokban sokban százalékában Budape3t főváros 75,3 4,6 267 318 526 A többi város 82,4 5,0 302 342 547 Községek 88,0 7,4 329 359 549 Az ország összesen 84,1 6,4 310 347 545 16