1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 7. A családok és háztartások adatai (1963)

I. Az adatok ismertetése

A gyermekes házaspárok 28%-ában, az egy szülő és gyermekből álló családok több mint felében van kereső gyermek. Az utóbbiak közül 12% azoknak a családoknak az aránya, amelyekben csak gyermek keres. Kereső rokon az összes családok 6%-ában van. , . „, ,. ,,,, A házaspárból Az összes család A keresők csaladi allasa c es gyermekből álló családok százalékos megoszlása Csak a családfő keres 46,9 30,2 44,7 Családfő és feleség keres 37,4 — 32,4 Családfő és gyermek keres 12,2 37,8 15,6 Családfő és rokon keres 2,9 3,5 3,0 Csak gyermek keres 0,1 12,1 1,7 Egyéb keresők 0,1 1,7 0,3 Nincs kereső 0,4 14,7 2,3 Összesen 100,0 100,0 100,0 Ebből: Gyermek keres 17,8 51,6 22,3 Rokon keres 6,2 7,2 6,3 A keresők számának jelentős emelkedése ellenére is, mivel a családok száma is emelkedett, a keresők családonkénti átlagos számának növekedése viszonylag csekélyebb mértékű. 1949-ben 100 családra 153, 1960-ban 163 kereső jutott. Lényegesen jobban tükrözi a kedvező változást a keresőeltartott arány alakulása. 100 kereső családtagra 1949-ben 134, 1960-ban csak 100 eltartott családtag jutott. Az arányszámok 1949-ben és 1960-ban is, országrészenként csaknem teljesen azonosak voltak; az Északi országrészen mindkét időpontban valamivel kevesebb kereső jutott egy családra és valamivel több családtag eltartása hárult egy keresőre, mint a Dunántúlon és az Alföldön. A kereső családtagoknak a családonkénti átlagos száma a családtagok számának növekedésével párhuzamosan emelkedik. Az egy családra jutó keresők száma a 2 tagú családoknál kereken harmadával, a 3 tagú családoknál kétharmadával haladja meg a családonkénti egy keresőt. Az egy családra jutó keresők száma már a 3 tagú családoknál is magasabb, mint az országos átlag. Családonként átlag legalább 2 kereső azonban csak 6 tagú vagy a nagyobb családokban van. A családok nagyságának a növekedésével emelkedik ugyan a kereső családtagok száma, de minél nagyobb létszámú a család, annál több személy eltartása hárul egy kereső családtagra, ezért jelentős különbség van a kereső-eltartott arányban a kis ós a nagy családok között. A 100 korosore jutó eltartottak száma a 7 és többtagú családokban közel ötször nagyobb, mint a 2 tagú családokban. i

r.

r

i - ,, 100 kereső család„ ,, , , 100 csaladra lutő , . , , Csaladna gysag tagra, jutó eltarkereső eltartott tot

t családtag 2 tagú család 133 67 50 3 „ „ 167 133 80 4 „ „ 179 221 124 5 „ „ 197 303 154. 6 „ „ 208 392 188 7 és többtagú család 230 542 236 összesen 163 163 100 A 100 családra jutó keresők száma Budapesten a legnagyobb, lényegesen alacsonyabb a városokban és még alacsonyabb a községekben. Természetesen ezzel ellentétes képet mutat a 100 kereső családtagra jutó eltartott családtagok száma. A település jellege 100 családra jutó kereső 100 kereső családtagra jutó eltartott családtag Budapest 185 Városok 163 Községek 156 Az ország összesen 163 63 100 113 100 A keresők családonkénti átlagos száma Vas megyében a legmagasabb: 100 családra 168 kereső jut; Szolnok megyében viszont, — ahol a legalacsonyabb — csak 138. A kereső-eltartott arány a legkedvezőbb Csongrád megye családjaiban; itt 100 keresőre csak 93 családtag eltartása hárul, de Bács-Kiskun és Pest megyében sem éri el a 100-at (96, ill. 97), Zala megyében pedig egy keresőre éppen e*gy eltartott jut. Egy keresőnek a legtöbb családtagot — 100 keresőre számítva 137-et — Szolnok megyében kell eltartani. 14