1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 7. A családok és háztartások adatai (1963)

I. Az adatok ismertetése

lag a legkisebb különbség a városok és községek között, de itt már a főváros aránya a legalacsonyabb. Háromnál több gyermek Budapesten 100 család közül alig kettőben, a községekben viszont hatban van. Gyermekszám Budapesten A városokban A községekben élő családok százalékos megoszlása Gyermek nélkül 35,8 30,3 29,4 1 gyermekkel 38.3 35,1 33,4 2 19,2 22,1 22,3 3 4,8 7,7 8,7 4 1,3 2,8 3,5 5 0,4 1,1 1,5 6 és több gyermekkel 0,2 0,9 1,2 összesen 100,0 100,0 100,0 A gyermek nélkül élő családok aránya a megyék közül a legmagasabb Somogy és Csongrád megyében (34%). Hat- és többgyermekes család viszonylag Szabolcs-Szatmár megyében van a legtöbb (2,3%), Heves megyében a legkevesebb (0,6%). A családok átlagos gyermekszáma település csoportok szerint is nagyjából az előzőekben vázolt képnek felel meg. Budapesten egy családra átlagosan egy gyermek jut; ez az arány a többi városban 25%-kal, a községekben 34%-kal magasabb. Csak a gyermekes családokra számított arányok alakulása is hasonló; 100 gyermekes családra a fővárosban 156, a többi városban 179 és a községekben 190 gyermek jut. A családonkénti átlag két gyermeket ez az arány csak két megyében, Szabolcs-Szatmár és Hajdú-Biharban haladja meg (100 családra számítva 216, ill. 209). A családokban élő gyermekek számának már említett 5%-os csökkenése mellett, a 15 évesnél fiatalabb gyermekek száma 1949-hez viszonyítva mintegy 10%-kal emelkedett*. 1949-ben a családokban élő gyermekek 62%-a, 1960-ban 71%-a volt 15 évesnél fiatalabb. Csökkent azoknak a családoknak az aránya is, amelyekben nincs 15 évesnél fiatalabb gyermek. 1960-ban az összes családok közel felében, a gyermekes családok egynegyedében nem volt 15 éven aluli gyermek. Egy 15 éven aluli gyermek élt a gyermekes családok 39%-ában, kettő már csak 24%-ában, három pedig csupán 8%-ában. Háromnál több ilyen korú gyermek már csak minden 22-ik családban volu. A gyermekek számának emelkedésével párhuzamosan csökken a családok'száma, amelyekben nincs 15 évesnél fiatalabb gyermek. Az egygyermekes családok között a családok 39%-ában, a hat- ós többgyermekes családok között pedig már csak a családok fél százalékában nincs 15 évesnél fiatalabb gyermek. A kétgyermekes családok közel kétharmadában még egyik gyermek sem töltötte be a 15-ik életévét. A háromgyermekes családokban ez az arány 57%, a hat- és többgyermekes családokban csak 45%. A 15 évesnél fiatalabb gyermek nélküli és a különböző számú ilyen korú gyermekkel élő családok arányának városok és községek szerinti részletezése — csak a gyermekes családokra számítva is — megközelítően azonos képet mutat, mint a családoknak az összes gyermekek száma szerinti megoszlása. Budapesten A városokban A községekben Gyermekszám „„ , ,, , , , ,,, ,, J elő gyermekes csaladok szazalekos megoszlasa Nincs 15 évesnél fiatalabb gyermek 29,1 25,0 24,6 1 „ „ „ „ 44,8 39,7 36,5 2 „ „ „ „ 20,4 24,0 24,6 3 „ „ „ „ 4,2 7,4 8,9 4 „ „ „ 1,0 2,5 3,3 5 „ „ „ „ 0,3 0,9 1,3 6 és több 15 évesnél fiatalabb gyermek 0,2 0,5 0,8 összesen 100,0 100,0 100,0 A 15 évesnél fiatalabb gyermekek családonkénti átlagos száma, az ilyen korú gyermekek számának emelkedése ellenére is, 1949-hez képest kismértékben csökkent. 100 családra 1949-ben 94, 1960-ban 90 tizenöt éven aluli gyermek jutott. A gyermekes családokra számítva azonban már némi emelkedés — 129-ről 130-ra — mutatkozik. A községekben 100 családra 30-cal több 15 éven aluli gyermek jut, mint Budapesten és 8-cal több, mint a többi városban. *) A családokban élő 15 éven aluli gyermekek számára vonatkozó 1949. évi adatok itt és a továbbiakban számított adatok. 11