1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 7. A családok és háztartások adatai (1963)

I. Az adatok ismertetése

Annak ellenére, hogy a 15 éven aluli gyermekek átlagos száma országrészenként csaknem teljesen azonos (a Dunántúlon és az Északi országrészen 94, az Alföldön 96) az egyes megyék között lényeges különbségek vannak. 100 családra a legtöbb 15 évesnél fiatalabb gyermek is SzabolcsSzatmár megyében jut (125), másfélszer annyi, mint Csongrád, ill. Heves és Somogy megyében, amelyekben ez az arány a legalacsonyabb (82, ill. 83). Családnagyság A családokban élő gyermekek számának csökkenése következtében jelentősen megváltozott a családoknak a családtagok száma szerinti összetétele. A 2 tagú családok száma 1949-hez képest 42%-kal nőtt és emelkedett még a 3 és a 4 tagú családok száma is. Az ennél nagyobb családok száma már 22%-kal csökkent. 7 és többtagú család csak fele annyi van, mint 1949-ben. A változások eredményeként a kisebb — 2 — 3 tagú — családok aránya az 1949. évi 57%-ról 64%-ra nőtt, a 4 és többtagú családoké viszont 43%-ról 36%-ra süllyedt. A családok Családnagyság száma százalékos megoszlása 1949 1960 1949 I960 2 tagú család 677 243 961 865 28,4 34,9 3 „ „ 674 099 813 791 28,3 29,5 4 504 174 567 737 21,1 20,6 5 „ „ 273 950 251 852 11,5 9,2 6 „ „ 132 333 94 220 5,5 3,4 7 és többtagií család 123 313 67 126 5,2 2,4 Összesen 2 385 112 2 756 591 100,0 100,0 A családok családtagszám szerinti összetételének megváltozása következtében az átlagos családnagyság is 9%-kal csökkent. 100 családra 1949-ben 357, 1960-ban 326 családtag jutott. A csökkenés valamennyi családtípusnál mutatkozik. Általában a városokban viszonylag a kisebb, a községekben a nagyobb családok vannak túlsúlyban. Budapesten az összes családok 40%-a csak két családtagból áll, a hat- és többtagú családok aránya még a 3%-ot sem éri el. A községekben a családoknak csak egyharmada kéttagú és 7%-a hat- és többtagú. ,, ,, . , Budapesten A városokban A községekben Családnagyaag , . , , 2 tagú család 3 „ 4 „ „ 5 „ 6 „ „ 7 és többtagú család Összesen Az átlagos családnagyság 1949-ben és 1960-ban is Budapesten volt a legalacsonyabb, de 1949-ben lényegesen nagyobb volt a különbség a főváros és a vidék között. Országrész 100 családra jutó családtag 1949 1960 Budapest 308 302 Dunántúl 368 334 Alföld 369 330 Észak 368 328 Az ország összesen 357 326 Az átlagos családnagyság a legmagasabb Szabolcs-Szatmár és Győr-Sopron, ill. Hajdú-Bihar megyében, ahol 100 családra 359, ill. 346 családtag jut; Heves és Csongrád megyében viszont csak 313, ill. 315. élö családok százalékos megoszlása 39,8 34,4 33,5 31,7 30,1 28,6 19,0 21,0 21,0 6,8 9,0 9,9 1,8 3,3 4,0 0,9 2 2 3,0 100,0 100,0 100,0 A családok keresői A foglalkoztatottságnak az 1949. év óta végbement nagymértékű emelkedése az egy családra jutó keresők számában is jelentős növekedést eredményezett. Annak következtében azonban, hogy a keresők 85%-a, az eltartottaknak viszont 96%-a él családokban — elsősorban, mert az intézeti 12