1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 7. A családok és háztartások adatai (1963)

I. Az adatok ismertetése

A gyermekek száma, amely a családnagyságot elsősorban meghatározza 1960-ban 5%-kal volt kevesebb, mint 1949-ben, az összes családtagokhoz viszonyított arányuk is 43%-ról 39%-ra csökkent. (A csökkenést azonban a 14 évesnél idősebb ,,gyermek" családi áilású családtagok számának jelentős megfogyatkozása okozta; a fiatalabb korú gyermekek száma mintegy 10%-ka! emelkedett.) A családtagok Családi állás százalékos megoszlása 1949 1960 Családfő 28,0 30,7 Feleség 24,4 26,6 Gyermek 42,6 38,6 Rokon 5,0 4,1 Összesen 100,0 100,0 1949-ben a családok 27%-ában nem élt gyermek, 1960-ban ez az arány 31%-ra emelkedett; minden harmadik család gyermek nélkül él. Nőtt még az egj^gyermekes családok aránya is, a kétgyermekeseké nagyjából változatlan maradt. Háromnál több gyermek 100 család közül már csak ötben van. A hat és több gyermekkel élő családok száma és aránya is az 1949. évi felére csökkent. A családok Gyermekszám száma százalékos megoszlása 1949 I960 1949 1960 Nincs gyermek 639 558 848 941 26,8 30,8 1 gyermek 755 819 955 651 31,7 34,7 2 „ 520 855 596 241 21,8 21,6 3 „ 244 285 214 038 10,2 7,7 4 „ 114 996 80 691 4,8 2,9 5 „ 57 053 34 255 2,4 1,3 6 és több gyermek 52 546 26 774 2,3 1,0 Összesen 2 385 112 2 756 591 100,0 100,0 A házaspárok 36%-a él gyermek nélkül és további 30%-ában is csak egy gyermek van. Csak a gyermekes családokat figyelembe véve lényeges különbség mutatkozik a házaspárok és az özvegy, elvált, különélő szülők között. A házastárs nélkül élő szülőknél jelentősen magasabb az egygyermekesek aránya, mint a házaspároknál, a 2, 3 stb. gyermekesek aránya viszont sorra, valamennyi csoportban az utóbbiaknál magasabb. ~ , Egy szülő és Gyermekszám . x ^ , gyermekből álló J házaspárok ,, , , c csaladok százalékos megoszlása 1 gyermek 46,9 63,6 2 " „ 33,1 23,7 3 „ 12,0 7,8 4 4,6 2,9 5 „ 1,9 1,2 6 és több gyermek 1,5 0,8 összesen 100,0 100,0 A családok gyermekszám szerinti összetételének megváltozása következtében 17%-kal csökkent a családok átlagos gyermekszáma is. 1949-ben 100 családra 152, 1960-ban 126 gyermek jutott. Csak a gyermekes családokra számítva a családonkénti átlagos gyermekszám 1949-ben ha egy árnyalattal is, még túlhaladta a kettőt; 1960-ban 100 gyermekes családra már csak 182 gyermek jutott. A családok átlagos gyermekszáma 1949-ben és 1960-ban is az Alföldön volt a legmagasabb. A 100 családra jutó gyermekek száma a Dunántúlon, az Alföldön és az Északi országrészen 18 — 20%kal, Budapesten viszont csak 5%-kal csökkent. Országrész 100 családra jutó gyermek 1949 1960 Budapest 105 100 Dunántúl 159 131 Alföld 165 133 Észak 161 129 Az ország összesen 152 126 A gyermek nélkül élő családok aránya Budapesten a legmagasabb; 100 család közül 36-ban nem ól gyermek. A városokban 100 közül 30 családban, a községekben 29 családban nincs gyermek. Hasonló képet mutat az egygyermekes családok aránya is. A kétgyermekes családoknál van viszony10