1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 5. Demográfiai adatok (1962)

I. Az adatok ismertetése

A természetes szaporodás másik befolyásoló tényezője a halandóság 1949— 1953-ig lényegében azonos volt, attól kezdve lassan csökkent, majd alacsonyabb szinten állandósuló tendenciát mutat. Év Élveszületések Halálozások száma Természetes szaporodás Élveszületések Halálozások 1000 lakosra Természe szaporod 1949 190 398 105 718 84 680 20,6 11,4 9,2 1950 195 567 106 902 88 665 20,9 11,4 9,5 1951 190 645 109 998 80 647 20,2 U,7 8,5 1952 185 820 107 443 78 377 19,6 11,3 8,3 1953 206 926 112 039 94 887 21,6 11,7 9,9 1954 223 347 106 670 116 677 23,0 11,0 12,0 1955 210 430 97 848 112 582 21,4 10,0 11,4 1956 192 810 104 236 88 574 19,5 10,5 9,0 1957 167 202 103 645 63 557 17,0 10,5 6,5 1958 158 428 97 866 60 562 16,0 9,9 6,1 1959 151 194 103 880 47 314 15,2 10,5 4,7 1949—1959 2 072 767 1 156 245 916 522 19,5 10,9 8,6 2. A népesség szaporodását a külső vándorlás az időszak egészében csak kismértékben befolyásolta. Jelentó'sebb népességfogyást csupán az 1956 — 57. évi illegális külföldre távozások, illetve a kisebb arányú kivándorlások okoztak. A 11 év folyamán 160 000 főnyi vándorlási veszteség következett be, ami a népesség számát 1,8%-kal csökkentette. A népesség területi megoszlása A népszámlálás időpontjában az ország lakosságának 18%-a Budapesten, 22%-a a többi városban, 60%-a a községekben élt. Az 1869 óta eltelt 90 év alatt a községek népességi aránya fokozatosan csökkent (1869-ben 76%, 1900-ban 68%, 1930-ban 64% volt), a városoké pedig ezzel párhuzamosan emelkedett. Különösen nagymértékben nőtt Budapest népességi aránya: ez 90 évvel ezelőtt még csak 6%, a szizadfordulón 13% volt, 1930-ban pedig 17%-ot jelentett, 1941-ben azonban a jelenleginél egy árnyalattal magasabb volt. A vidéki városok népességének aránya 1901 — 1948 között gyakorlatilag alig emelkedett, 1949—1959 között azonban 19%-ról 22%-ra nőtt. Ev 1869 1880 1890 1900 1910 1920 1930 1941 1949 1960 A peas száma 5 011 5 329 6 009 6 854 7 612 7 987 8 685 9 316 9 205 9 961 Ebből Budapesten ,községekben 1 varosokban ö 302 403 560 861 1 110 l 232 1 443 1 713 1 590 1 805 lakott (ezer fő) 924 1 005 1 127 1 323 1 493 1 591 1 708 1 858 1 774 2 154 3 786 3 921 4 322 4 670 5 009 5 164 5 535 5 745 5 841 6 003 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 Ezen belül budapesti városi községi lakos százalékban 6,0 7,5 9,3 12,6 14,6 15,4 16,6 18,4 17,3 18,1 18,4 18,9 18,8 19,3 19.6 19,9 19.7 19,9 19,3 21,6 75,6 73.6 71,9 68,1 65,8 64.7 63,7 61,7 63,4 60,3 A két népszámlálás között Budapest népességszáma 13,5%-kai, a vidéki városoké 21,4%-kal, a községeké csupán 2,8%-kal növekedett. Budapest népességének szaporodási aránya a két népszámlálás közötti időszakban viszonylag alacsony volt, csupán 1911 — 1920 között szaporodott a főváros lakossága kisebb mértékben, mint az utolsó 11 évben. (Az 1949—1959 közötti évi átlagos 1,2% népességszaporodással szemben a múlt század utolsó évtizedében évi átlagban 4,4%-kai, a század első évtizedében 2,6%-kai növekedett Budapest lakosságszáma.) A jelenlegi 62 vidéki város az 1949—1959 között tapasztalt évi átlagos 1,8% növekedésével szemben a múlt század utolsó évtizedében 1,6%-kal, 1901 — 1910 között 1,2%-kal növekedett, azonban 1931 — 1940 között csupán 0,8%-kal. A községeknek a legutóbbi 11 évben tapasztalt népességszaporodása alacsonyabb, mint az 1870— 1940 közötti időszak bármelyik évtizedében (és csupán egy árnyalattal haladja meg a második világháborús éveket magában foglaló 1941 — 1948 évit). Budapesten és a vidéki városokban a népességszaporodást nagyobb részben a belső vándorlás fedezte. A 11 év alatt bekövetkezett népességszaporodásnak Budapesten több mint 60%-át, a vidéki 10