1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 5. Demográfiai adatok (1962)

I. Az adatok ismertetése

városokban 53%-át tette Id a költözések különbözete. A vándorlások következtében Budapest népességszáma 8,2%-kal, a vidéki városoké 11,3%-kal növekedett. Ezzel ellentétes volt a községek népességének alakulása: ezekben a lakosság 8,4%-kal csökkent az elvándorlás következtében. Tényleges Ebből Tényleges Ebből szaporodás természetes vándorlási szaporodás természetes vándorlási Terület szaporodás különbözet szaporodás különbözet 1949. I. 1.—1960. I. 1. szám szerint (ezer fő) a népesség százalékában Budapest főváros . 214 85 129 13,5 5,3 8,2 Megyei jogú városok 92 36 56 23,4 9,1 14,3 Járási jogú városok 288 142 145 20,9 10,3 10,6 Községek 162 653 — 491 2,8 11,2 — 8,4 Ország összesen . 756 917 — 160 8,2 10,0 — 1,8 Városok Budapest nélkül .... 380 178 202 21,4 10,1 11,3 Városok Budapesttel együtt . . 594 263 331 17,7 7,8 9,9 Az 1 805 000 lakosú Budapest után az ország legnépesebb városa Miskolc. A 100 000 lakost meghaladja még Debrecen és Pécs, Szegednek pedig közel 100 000 lakosa van. Az országban ezenkívül nyolc 50 000 lakoson felüli város van. Városaink közül a népesség szaporodása az újonnan alakult ipari városokban (Dunaújváros, Komló, Oroszlány, Kazincbarcika, Várpalota, Ajka) volt a legjelentősebb. Magas volt még Miskolcon, Pécsen, Gyöngyösön, Kaposváron, Ózdon, Tatán, Tatabányán, Székesfehérváron, Szolnokon, Veszprémben és Zalaegerszegen. Három városban (Kisújszálláson, Makón és Túrkevén) csökkent a lakosság száma. Város Budapest főváros Miskolc mjv. Debrecen „ Pécs Szeged „ Győr jjv. Kecskemét ,. Nyíregyháza „ Székesfehérvár ,, Szombathely „ Hódmezővásárhely Tatabánya „ Békéscsaba „ Míg abban a 22 városban, ahol az ipari foglalkozásúak aránya eléri a 40%-ot, a népesség száma 37%-kal, addig a legalább 40%-ban mezőgazdasági népességű 11 város lakosságszáma csupán 1,5%-kai emelkedett. A többi 29 városban, amelyben mind az ipari, mind a mezőgazdasági foglalkozású népesség aránya 40% alatt maradt, a népesség számának növekedése 16%-ot tett ki. A népesség száma (ezer fő) 1869 1900 1949 302 861 1 590 31 61 109 43 70 111 29 54 88 47 68 87 27 38 58 31 43 57 19 28 48 23 32 42 13 30 47 41 51 49 3 10 40 27 33 42 Tényleges szaporodás 1949. I. 1.—1960. I. 1. azám a népesség (ezer fő) százalékában 1 805 214 13,5 144 35 31,9 130 19 17,0 115 26 29,8 99 12 14,2 71 13 23,2 67 10 16,6 57 8 17,5 56 14 34,4 54 7 15,3 53 4 8,8 52 12 29,5 50 8 19,2 •Jelleg A városok száma A népesség száma (ezer fő) 1949 1960 Tényleges szaporodás 1949. I. 1.—1960. I. 1. szám (ezer fő) százalékában Ipari 22 617 846 230 37,2 Mezőgazdasági 11 251 255 4 1,5 Vegyes 29 906 1 053 147 16,2 Megyei és járási jogú városok összesen . . 62 1 774 2 154 380 21,4 Budapest 1 1 590 1 805 214 13,5 Városok összesen 63 3 364 3 958 594 17,7 A városi népesség aránya megyénként eltérő: a legmagasabb Komárom megyében 43%, alacsony Tolna, Szabolcs-Szatmár és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ahol 7 — 11%. Az országrészek között ez az arány kiegyenlítettebb: az Alföldön 27%, a Dunántúlon 26%, az északi országrészen 25%. A községi népesség kisebb hányada (34%) él 2000-nél kevesebb lakosú községekben, mint 1949ben (36%). 11