1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 5. Demográfiai adatok (1962)

I. Az adatok ismertetése

Magyarország népessége 1960. január 1-én 9 961 044 fő, 756 245-tel, 8,2%-kal több, mint a legutóbbi, 1949. január 1-i népszámláláskor. A népsűrűség — a 93 030 km

2-es országterületre számítva — négyzetkilométerenként 107 fő. A népesség fejlődése 1869. december 31-én, az első hivatalos magyar népszámlálás időpontjában Magyarország jelenlegi területén 5 millió lakos élt. Az azóta eltelt 90 év alatt a népesség száma megkétszereződött. Év A népesség száma Időszak ™. , Átlagos évenkénti leny leges ° J szaporodás, szaporodás, .„ _ c , . \ ill focvás f—> ÜL fogyá

s v ' százalékban 1869 5 011 310 — — — 1880 5 329 191 1870—1880 317 881 0,56 1890 6 009 351 1881—1890 680 160 1,21 1900 6 854 415 1891—1900 794 392 1,25 1910 7 612 114 1901—1910 757 699 1,05 1920 7 986 875 1911—1920 374 761 0,48 1930 8 685 109 1921—1930 698 234 0,84 1941 9 316 074 1931—1940 630 965 0,70 1949 9 204 799 1941—1948 — 111 275 — 0,15 1960 9 961 044 1949—1959 756 245 0,72 A legutóbbi, 1949. évi népszámlálás óta eltelt 11 év alatt a népesség évente átlagosan 0,72%-kal növekedett. A népesség szaporodása az elmúlt 90 év népességnövekedéséhez viszonyítva közepesnek tekinthető; alacsonyabb az 1881 — 1910 közötti, valamint az 1921 — 1930 közötti aránynál, de meghaladja a többi évtizedét. Tényleges Ebből Tényleges Ebből Időszak szaporodás, természetes vándorlási szaporodás, természetes vándorlási ill. fogyás (—) szaporodás különbözet ill. fogyás (—) szaporodás különbözet szám szerint (ezer fő) a népesség százalékában 1870—1880 318 6,3 1881—1890 680 647 33 12,8 12,2 0,6 1891—1900 794 732 62 13,2 12,2 1,0 1901—1910 758 837 — 79 11,1 12 2 — 1,1 1911—1920 375 362 13 4,9 4,7 0,2 1921—1930 698 772 — 74 8,7 9,6 — 0,9 1931—1940 631 560 71 7,3 6,5 0,8 1941—1948 — 111 333 — 444 — 1,2 3,6 — 4,8 1949—1959 756 917 — 160 8,2 10,0 — 1,8 Az 1949—1959 közötti népességszaporodásnak két tényezőjét kell kiemelni: 1. a népesség természetes szaporodása a két népszámlálás közötti időszakban 916 522 volt (10%). Ez az arány az előző évtizedekéhez viszonyítva magasnak tekinthető, 1881 óta csupán 3 olyan évtized volt, amikor a természetes szaporodás aránya magasabb volt az 1949—1959. évinél. 1910 óta egyetlen évtizedben sem volt magasabb a természetes szaporodás aránya, mint a legutolsó évtizedben. 1949—1959 között a természetes szaporodás alakulása nem volt egyenletes. Ezt elsősorban az élveszületések jelentős ingadozása okozta. Az 1000 lakosra jutó élveszületések aránya ugyanis az időszak elején stagnált, majd kismértékben csökkent, az 1953— 1954. években emelkedett, 1955-től kezdve pedig évről-évre folyamatosan alacsonyabbá vált. 9