1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 4. Lakásadatok I. (1961)

BEVEZETŐ

BEVEZETŐ Az 1960. évi népszámlálás 1960 júniusában megjelent „1. Előzetes adatok" c. kiadványa a népességre vonatkozó legfontosabb demográfiai adatokon kívül a lakások és szobák számának felsorolását is tartalmazza. Ebben a kötetben egyrészt a népszámlálás lakásanyagának 1%-os képviseleti minta alapján feldolgozott, másrészt előzetesen kigyűjtött adatai szerepelnek. A végleges adatok közlése 1962—1963-ban történik meg. A képviseleti mintában szereplő 27 716 lakás legfontosabb ismérvei — a külön fejezetben ismertetett, matematikailag meghatározott alapelvek szerint — megfelelnek az előzetes feldolgozás útján megállapított 2 771 600 lakás adatainak. * * * A képviseleti minta kiválasztásának jellegéből adódóan az ebből származó adatok a megfelelő teljeskörű adatoktól kisebb-nagyobb mértékben eltérhetnek. Ezek a különbségek azonban előzetesen csak nagyságrendileg határozhatók meg, miután az adatok eltérései a teljeskörű adatokhoz viszonyítva véletlenszerűek. Matematikai számítások alapján azonban megállapíthatók azok a határértékek, amelyek közé a tényleges adatok valószínűleg kerülni fognak. Eltérő nagyságrendű adatoknak különböző hibahatárok felelnek meg; a kiválasztás elvéből következően a nagyobb mintabeli adatok viszonylagos hibahatára kisebb, a kisebb adatoké nagyobb. Az egy százalékos kiválasztás olyan feltételek mellett történt, hogy 1500-as nagyságú mintabeli adat (ami megfelel a teljeskörű feldolgozásnál 150 000 lakásnak) viszonylagos hibája — 95%-os valószínűség mellett — 5%. Ez annyit jelent, hogy amennyiben a képviseleti minta adatai között — kivetítve a teljes lakásszámra — 150 000-es adatot találunk, ez a valóságban az ennél 5%-kal nagyobb és az 5%-kal kisebb számokkal határolt intervallumba eső számok bármelyike lehet, tehát 95% a valószínűsége annak, hogy a tényleges adat 142 500-nál kisebb és 157 500-nál nagyobb nem lehet. (Pl.: ha a képviseleti minta kivetített adatai szerint a 3 lakószobás lakások száma 130 500, akkor az ilyen nagyságcsoportú lakások tényleges száma ettől eltérhet, 124 000-nél kevesebb, illetve 137 000-nél több valószínűleg nem lesz.) A 150 000-nél nagyobb kivetített mintavételi adat relatív hibája kisebb, az ennél kisebb adat relatív hibája nagyobb 5%-nál. Ezért a minta adatainak közlésénél lehetőleg olyan táblázatokat kellett készíteni, amelyek viszonylag nagyobb értékű adatokat tartalmaznak, hiszen ezek pontossága is nagyobb lesz. Ennek következtében a különböző csoportosítások nem túlzottan részletesek. A táblázatban szereplő adatok felhasználhatósága tehát általában azok nagyságától függ. A különböző — már a teljes lakásszámra kivetített — adatok pontossága 95%-os valószínűség szerint a következő : Az adatok Példa Az adatok minősége „

Q„„

0.4„

Q viszonylagos hibája ha az adat hibahatéra Megbízható adatok 500 000 felett 2,5% alatt 750 000 Kielégítő adatok 150 000-500 000 5- 2,5% 300 000 Használható adatok 40 000—150 000 10- 5% 80 000 Bizonytalan adatok 10 000- 40 000 20- 10% 20 000 Következtetésre már nem alkalmas adatok 10 000 alatt 20% felett 2 500 770 000 730 000 310 000 290 000 85 000 75 000 23 000 17 000 3 500 1 500 A fenti hibahatárok csupán általában értendők és csak közelítőleg határozzák meg a mintabeli adatok pontosságát. Az adatok nagyságán kívül azok pontosságát a lakásonkénti, illetve a szisztematikus kiválasztási módszernek megfelelően, még tartalmuk is befolyásolhatja. E hatások eredményét 5