1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.u. Csongrád megye és Szeged személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

Egyéni foglalkozás A népszámlálás időpontjában a keresők száma 59 800, ebből 37 100 fizikai, 13 300 szellemi foglalkozású és 9400 nyugdíjas, járadékos és egyéb inaktív kereső. A fizikai munkát végzők 41%-a ipari, 10%-a mezőgazdasági jellegű foglalkozást folytatott. A szellemi foglalkozásúak 42%-a irodai dolgozó, 34%-a kulturális, egészségügyi irányító és szakalkalmazott, 20%-a műszaki irányító és szakalkalmazott. A fizikai foglalkozásúak 40%-a, a szellemi dolgozók 47%-a nő. A fizikai dolgozókból legtöbb nőt a szolgáltatási (57%), a kereskedelmi és vendéglátóipari (55%), valamint az ipari jellegű foglalkozásúak (49%) között találunk. A mezőgazdasági jellegű foglalkozásúak 43%-a nő. A szellemi foglalkozásúakon belül a nők az irodai dolgozók és a kulturális, egészségügyi irányítók ós szakalkalmazottak között vannak túlsúlyban (57, ill. 55%). A műszaki irányítóknak és szakalkalmazottaknak 18%-a nő. A város ipari foglalkozású keresőinek 20%-a textilipari (1200 fonó, 1200 szövő, 600 egyéb textilipari), 16%-a textilruházati ipari (1800 szabó, varrónő, 700 egyéb textilruházati ipari) foglalkozást folytatott. Jelentős még a lakatosok (1200), a cipészek (1000), az asztalosok (600) száma. Az építőipari foglalkozásúak között legtöbb a kőműves (600) és a villanyszerelő (400). A szellemi dolgozók közül — az adminisztratív munkakörben foglalkoztatottakon kívül — sok az egészségügyi szakalkalmazott (1100), a műszaki szakalkalmazott (700), a műszaki vezető, tervező, szerkesztő (600), a művezető (600), továbbá az egyetemi tanár, docens, adjunktus (370), a középiskolai tanár (370), az általános iskolai tanár (500) és az általános iskolai tanító (340). Az orvosok száma (440) 60%-kal több, mint 1949-ben. Társadalmi-gazdasági csoport A népesség társadalmi-gazdasági összetétele 1949 óta jelentősen megváltozott. Az önállók (segítő családtagokkal) és eltartottjaik száma 19 400-ról 7500-ra (61%-kal) csökkent. 1960. január 1-én 5500-an termelőszövetkezeti tagok (eltartottjaikkal együtt). Az alkalmazásban állók és eltartottjaik száma az 1949. évi 54 900-ról 72 200-ra — 31%-kal — emelkedett. A nyugdíjasok száma 36%-kai (3300-zal) több, mint 1949-ben. Családnagyság Szeged lakosságából 92 929 fő 35 553 családban és családtöredékben él. A családok és családtöredékek 77%-a család; a családokban élők aránya 90%. A 2 tagú családok aránya magasabb, a 3 és több tagú családok aránya alacsonyabb, mint a megyei jogú városokban átlagosan. Az összes családoknak csak 11%-ában van 5 vagy több családtag. 100 családra 308 családtag jut. rt I* i x A családok százalékos megoszlása 2 családtag 39,4 3 29,9 4 „ 19,4 5 „ 7,6 6 „ 2,4 7 és több családtag 1,3 összesen 100,0 A családoknak a gyermekek száma szerinti összetétele is kedvezőtlenebb, mint a megyei jogú városok átlagos megoszlási aránya; a gyermek nélküli családok aránya magasabb, az egygyermekeseké azonos, a 2 és többgyermekes családoké alacsonyabb. Minden tizenegyedik családban él csak 3 vagy több gyermek. „ . , A családok Gyermekszám , ,,, ,, J százalékos megoszlása Nincs gyermek 1 gyermek 2 3—5 6 és több gyermek összesen 34,6 36,3 19,9 8,7 0,5 100,0 100 családra 108 gyermek, 100 gyermekes családra 166 gyermek jut. A családokban élő 29 469 gyermek 68%-a 15 évesnél fiatalabb. A gyermekes családok 29%-ában nincs egyáltalán ilyen korú 23