1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.u. Csongrád megye és Szeged személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

gyermek. A gyermekes családok 41%-ában él egy, 22%-ában kettő és 6%-ában három 15 éven aluli gyermek. Háromnál több ilyen korú gyermek már csak a családok 2%-ában van. 100 családra mindössze 73 tizenöt éven aluli gyermek jut. A családok típusai A családok 87%-a házaspár, 13%-a egy szülő gyermekkel. A gyermekkel élő özvegy, elvált stb. szülők családjainak túlnyomó többségében — 92%-ában — anya az „egy szülő". Ez az összes családok 12%-a, ami egyben azoknak a családoknak az arányát is jelenti, amelyekben a családfő nő. A családok 12,5%-ában él rokon is. A rokonnal élő családok 71%-ában felmenő, 27%-ában oldalági rokon van. Az olyan családok száma, amelyekben felmenő és oldalági rokon is él, mindössze 87. A családok 32%-a egygenerációs, 61%-a kétgenerációs; három vagy több generáció a családok 7%-ában él együtt. A családok keresői A családoknak a keresők száma szerinti megoszlása lényegesen eltér a többi megyei jogú városétól ; az egykeresős családok aránya sokkal alacsonyabb, a 2 és többkeresős családoké pedig számottevően magasabb. „ , A családok Keresők száma , 1Jt

1 szazaiékos megoszlasa Nincs kereső 0,9 a) 1 kereső 36,1 2 „ 50,5 3 „ 10,3 4 és több kereső 2,2 Összesen 100,0 *) A családokkal együtt, amelyekben csak huzamosan távollevő kereső van. A kereső nélküli családok magukban foglalják azokat a családokat is, amelyekben a családfő huzamosan távol van és a családban más kereső nincs. Szegeden az összes családok 2,9%-ában van eltartott családfő, ezek 16%-ában a családfő azért eltartott, mert a tulajdonképpeni kereső családfő huzamosan távollevő. A 2 tagú családok 46%-ában keres mindkét családtag, a 3 tagú családok között a három keresős családok aránya 14%, a 4 tagú családoknak 4%-ában keres mind a négy családtag. 100 családra 177 kereső jut, 11-gyel több, mint a többi megyei jogú városban átlagosan. A kereső-eltartott arány is a legkedvezőbb a megyei jogú városok között; 100 kereső családtagra 74 eltartott családtag jut. A családok társadalmi-gazdasági összetétele A családok 70%-ában a családfő alkalmazásban álló fizikai (47%) és szellemi (23%) dolgozó. Termelőszövetkezeti tag családfő a családok 6%-ában van. Az önállók családjainak aránya 9% (beleértve azokat a családokat is, amelyekben a családfő segítő családtag). Jelentős a nyugdíjasok családjainak a száma; arányuk 15%. Az alkalmazásban álló fizikai dolgozók családjaiban 100 családra 323, a szellemi dolgozókéban 330, a termelőszövetkezeti tagok családjaiban 321, az önállók családjaiban 284, és a nyugdíjasok családjaiban 242 családtag jut. Legtöbb gyermek — csak a nagyobb csoportokat vizsgálva — az alkalmazásban álló szellemi dolgozók családjaiban van. Ezekben a családokban 100 családra 125 gyermek, ezen belül 91 tizenöt éven aluli gyermek jut. Viszonylag legkevesebb a gyermek — a nyugdíjasok figyelmen kívül hagyásával — a mezőgazdasági önállók családjaiban; 100 családra 80 gyermek, ezen belül 38 tizenöt éven aluli gyermek jut. A családok keresőinek átlagos száma a mezőgazdasági önállók családjaiban a legmagasabb; 100 családra 186 kereső jut. Az alkalmazásban állók közül a fizikai dolgozók családjaiban 100 családra 181, a szellemi dolgozókéban 178 kereső jut. Az alkalmazásban álló fizikai dolgozók családjaiban 100 kereső családtagra 78, az alkalmazásban álló szellemi dolgozók családjaiban 86, az önállók családjaiban 64 családtag eltartása hárul. Háztartások Szegednek a családokban és család töredékekben élő lakossága 34 002 háztartást alkot; ennek 77%-a ún. „család"-háztartás. A kizárólag család töredékekből álló ,,nem család"-háztartások túlnyomó többsége — 91%-a — egyszemélyes háztartás. 24