1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.t. Békés megye személyi és családi adatai (1962)
I. Az adatok ismertetése
alacsonyabb, mint az előző népszámláláskor. A 6 ós többgyermekes családok aránya az 1949. évi arány felére csökkent. A családok Gyermekszám százalékos megoszlása 1949 1960 Nincs gyermek 26,6 33,2 1 gyermek 31,2 33,2 2 „ 21,5 20,2 3—5 „ 18,3 12,2 6 és több gyermek 2,4 1,2 összesen 100,0 100,0 100 családra 1949-ben 156, 1960-ban 124 gyermek jutott. Ez a szám még a gyermekes családokra számítva sem éri el a családonkénti átlag két gyermeket; 100 gyermekes családra átlagosan 185 gyermek jut. A családokban élő 162 995 gyermek 72%-a 15 évesnél fiatalabb. A gyermekes családok negyedrészében nincs egyáltalán ilyen korú gyermek. A gyermekes családok 38%-ában él egy, közel negyedrészében kettő és 8%-ában három 15 éven aluli gyermek. Háromnál több ilyen korú gyermek a családoknak csak 5%-ában van. A 15 éven aluli gyermekeknek az egy családra jutó átlagos száma még az egyet sem éri el; 100 családra 89 tizenöt éven aluli gyermek jut. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek aránya a szeghalmi járásban a legmagasabb; 100 családra 111 tizenöt éven aluli gyermek jut, 22-vel több, mint a megyében átlagosan. A családok típusai A családok 87%-a házaspár, 13%-a egy szülő gyermekkel. A házaspárból álló családok aránya az előző népszámláláshoz viszonyítva csekély mértékben csökkent. A gyermekkel élő özvegy, elvált stb. szülők családjainak túlnyomó többségében — 90%-ában — anya az „egy szülő". Ez az összes családok 12%-a, ami azt jelenti, hogy kb. minden nyolcadik családban nő a családfő. A családok 10%-ában él rokon is; 1949-ben ez az arány 13% volt. A rokonnal élő családok 78%-ában felmenő rokon, egyötödében oldalági rokon van. Az olyan családok száma, amelyekben felmenő és oldalági rokon is él, mindössze 236. A családok 31%-a egygenerációs, 63%-a kétgenerációs; három vagy több generáció a családok 6%-ában ól együtt. A családok keresői A családoknak a keresők száma szerinti megoszlása némileg eltérően alakult, mint országosan. Az egykeresős családok arányának az országosnál kisebb mértékű csökkenése mellett a három és többkeresős családok aránya is csökkent. A családok Keresők száma százalékos megoszlása 1949 1960 Nincs kereső 0,3 2,9 a) 1 kereső 62,2 50,8 2 „ 25,2 36,6 3 8,8 7,8 4 és több kereső 3,5 1,9 Összesen 100,0 100,0 a) A családokkal együtt, amelyekben csak huzamosan távollevő keresd van. A kereső nélküli családok számának és arányának emelkedésénél figyelembe kell venni, hogy a kereső nélküli családok magukban foglalják azokat a családokat is, amelyekben a családfő huzamosan távol van és a családban más kereső nincs. Az összes családok 4,9%-ában van eltartott családfő, az ilyen családok 55%-ában azért eltartott a családfő, mert a tulajdonképpeni kereső családfő huzamosan távollevő. A 2 tagú családok 33%-ában keres mindkét családtag, a 3 tagú családok között a háromkeresős családok aránya 9%, a 4 tagú családoknak csak 2%-ában keres mind a négy családtag. 1960-ban a családtagok közül 6%-kal kerestek többen, mint az előző népszámláláskor, de mivel a családok száma is közel ilyen mértékben emelkedett, a családok keresőinek átlagos száma alig változott. 100 családra 1949-ben 154, 1960-ban 156 kereső jutott. Az eltartott családtagok számának 16