1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.t. Békés megye személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

jelentós mértékű {15%) csökkenése következtében azonban egy keresőre sokkal kevesebb családtag eltartása hárult, mint 1949-ben. A 100 kereső családtagra jutó eltartott családtagok száma 133-ról 106-ra csökkent. A családok társadalmi-gazdasági összetétele A megye mezőgazdasági jellegének megfelelő képet mutatja a családok társadalmi-gazdasági összetétele is. A mezőgazdasági önállók családjainak aránya — beleértve azokat a családokat is, amelyekben a családfő segítő családtag — az 1949. évi 60%-ról 27%-ra csökkent ugyan, de a mezőgazdasági termelőszövetkezeti családokkal és az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozók családjaival együtt az összes családok több mint felében (53%-ában) a családfő mezőgazdasági foglalkozású. Azoknak a családoknak az aránya, amelyekben a családfő alkalmazásban álló, az 1949. évi 25%-ról 41%-ra emelkedett. Az átlagos családnagyság 1949-hez képest — az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozók kivételével — valamennyi csoportban csökkent; legnagyobb mértékben a mezőgazdasági önállók családjaiban, amelyekben 100 családra 297 családtag jut, 75 fővel kevesebb, mint az előző népszámláláskor. 100 családra az alkalmazásban álló fizikai dolgozók családjaiban 344, az alkalmazásban álló szellemi dolgozók családjaiban 333, a termelőszövetkezeti tagok közül a fizikai dolgozók családjaiban 331, a szellemiekében pedig 357 családtag jut. Az átlagos gyermekszám — csak a nagyobb csoportokat vizsgálva — az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozók családjaiban a legmagasabb: 100 családra 166 gyermek jut. A nyugdíjasokat figyelmen kívül hagyva a legkevesebb gyermek a mezőgazdasági önállók családjaiban van; ebben a csoportban a 100 családra jutó gyermekek száma 102. Hasonló képet mutat a 15 évesnél fiatalabb gyermekek száma is. Az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozók családjaiban 100 családra 133, a mezőgazdasági önállók családjaiban csak 60 tizenöt éven aluli gyermek jut. A családok keresőinek átlagos száma az alkalmazásban álló fizikai dolgozók családjaiban — az országos emelkedéstől eltérően — nem változott; 100 családra 1949-ben és 1960-ban is 137 kereső jutott. Az alkalmazásban álló szellemi dolgozók családjaiban viszont — 100 családra számítva — 25 fővel, a mezőgazdasági önállók családjaiban 23 fővel és a nyugdíjasok családjaiban 14 fővel kerestek többen, mint 11 évvel korábban. 100 családra a legtöbb kereső (189) a mezőgazdasági önállók családjaiban jut. A kereső-eltartott arány, az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozók kivételével, valamennj i társadalmi rétegnél javult. 100 keresőre az alkalmazásban álló szellemi dolgozók családjaiban 46-tal, a mezőgazdasági önállók családjaiban 68-cal, a nyugdíjasok családjaiban 46-tal kevesebb családtag eltartása hárult, mint az előző népszámláláskor. Az eltartottak száma viszonylag az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozók családjaiban a legmagasabb; 100 kereső átlag 167 családtagot tart el. Háztartások A családokban és családtöredékekben élő lakosság 148 578 háztartást alkot; ennek 85%-a ún. „család^-háztartás. A kizárólag családtöredékekből álló ,,nem család"-háztartások túlnyomó többsége — 92%-a — egyszemélyes háztartás. A „család"-háztartások 96%-a egycsaládos, nem egészen 4%-a kétcsaládos; ennél nagyobb háztartás mindössze 102 van a megyében. A „család"-háztartások 83%-a 2 — 4 tagú. A 8 tagú vagy ennél nagyobb háztartások aránya mindössze 1,5%. A háztartások átlagos nagysága alig valamivel magasabb, mint az átlagos családnagyság. 100 „család"-háztartásra átlagosan 334 személy jut, a kétcsaládos háztartásokban 526, a háromcsaládos háztartásokban 835. A háztartások 54%-ában csak egy személy keres, két kereső a háztartások egyharmadában, három kereső 8%-ában van. A kereső-eltartott arány a háztartásokban valamivel kedvezőbb, mint a családokban; 100 kereső személyre 98 eltartott jut. A háztartások társadalmi-gazdasági összetétele csaknem azonos a családokéval; az alkalmazásban álló fizikai dolgozók és a termelőszövetkezeti tagok közül a fizikai dolgozók háztartásainak aránya valamivel alacsonyabb, a mezőgazdasági önállóké és a nyugdíjasoké valamivel magasabb. Külterületi nepesség A megyében 1219 külterületi település van. A népességből 112 019 fő élt a külterületeken. Az itt élő népesség aránya 24%, magasabb, mint az országos átlag (12%). Legmagasabb a külterületi népesség aránya a szarvasi (46%), legalacsonyabb a sarkadi (13%) járásban. A külterületi települések 84%-a mezőgazdasági jellegű, ezeken élt a külj,erüleU népesség 99%-a. A szolgálati jellegű települések száma 177, ós 12 az ipari-építőipariaké. 2 Békés megye 17