1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.s. Hajdú-Bihar megye és Debrecen személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

Az egyes népgazdasági ágak közül az aránylag több szellemi dolgozót foglalkoztató ágak keresőinél találunk magasabb színvonalú iskolai végzettséget. így az érettségit, vagy ennél magasabb iskolai végzettséget szerzett keresők aránya a közszolgálatban a legmagasabb (49%), ezt követi a közlekedés (18%) és építőipar (18%). Valamennyi népgazdasági ág közül a mezőgazdaságban a legalacsonyabb, 7%. A közlekedési keresők 57%-a, a kereskedelmi keresők 54%-a végezte el az általános iskola 8 osztályát, vagy szerzett ennél magasabb iskolai végzettséget. Ez az arány a mezőgazdaság keresőinél 22%. A keresők 11%-ának (7500) volt egyéni gazdasága. A gazdasággal rendelkezők 36%-a önálló földműves és 64%-a egyéb főfoglalkozású, kétlaki. Ez utóbbiak 54%-a fizikai dolgozó. Egyéni foglalkozás A népszámlálás időpontjában a keresők száma 68 100, ebből 42 000 fizikai, 16 700 szellemi foglalkozású és 9400 nyugdíjas, járadékos és egyéb inaktív kereső. A fizikai munkát végzők 34%-a ipari, 17%-a mezőgazdasági jellegű foglalkozást folytatott. A szellemi foglalkozásúak 43%-a irodai dolgozó, 31%-a kulturális, egészségügyi irányító és szakalkalmazott és 22%-a műszaki irányító és szakalkalmazott. A fizikai dolgozók 33%-a, a szellemi foglalkozásúak 45%-a nő. A fizikai munkát végzőkből legtöbb nőt a kereskedelmi és vendéglátóipari, a szolgáltatási és az ipari jellegű foglalkozásúak között találunk (58, 54, ill. 33%). A mezőgazdasági jellegű foglalkozásúaknak 32%-a nő. A szellemi foglalkozásúakon belül a nők az irodai dolgozók és a kulturális, egészségügyi irányítók és szakalkalmazottak között vannak túlsúlyban (56, ill. 55%). A műszaki irányítóknak és szakalkalmazottaknak 16%-a nő. Az ipari foglalkozásúakból legtöbb a lakatos (2100), a szabó, varrónő (1400), a cipész (700) és az asztalos (700). Az építőipari foglalkozásúak között legmagasabb a kőművesek (700) és a villanyszerelők (közel 600) száma. A szellemi dolgozók közül — az adminisztratív munkakörben foglalkoztatottakon kívül — sok az egészségügyi szakalkalmazott (1400), a műszaki szakalkalmazott (1000), a műszaki vezető (900), valamint a közlekedési irányító és szakalkalmazott (900), továbbá az egyetemi tanár, docens, adjunktus (340), a középiskolai tanár (410), az általános iskolai tanár (540) és az általános iskolai tanító (550). Az orvosok száma (490) 70%-kal több, mint 1949-ben. Társadalmi-gazdasági csoport A népesség társadalmi-gazdasági összetétele 1949 óta jelentősen megváltozott. Az önállók (segítő családtagokkal együtt) és eltartottjaik száma 30 600-ról 12 700-ra csökkent. 1960. január 1-én a termelőszövetkezeti tagok száma több mint 7200 (eltartottjaikkal együtt); az alkalmazásban állóké és eltartottjaiké pedig az 1949. évi 66 600-ról 95 000-re — 43%-kal — emelkedett. A nyugdíjasok száma 2200-zal (19%-kal) nőtt. Családnagyság Debrecen lakosságából 124 192 fő 42 971 családban és családtöredékben él. A családok és családtöredékek 82%-a család; a családokban élők aránya 93%. A nagyobb családok aránya magasabb, mint a megyei jogú városokban átlagosan. Az összes családok 16%-a 4-nél több családtagból áll. 100 családra 329 családtag jut. A családok Családnagyság százalékos megoszlása 2 családtag 34,1 3 „ 29,6 4 „ 20,6 5 „ 9,3 6 „ 3,7 7 és több családtag 2,7 összesen 100,0 A családoknak a gyermekek száma szerinti összetétele is kedvezőbb, mint a megyei jogú városok átlagos megoszlási aránya; a gyermek nélküli családok aránya alacsonyabb, a többgyermekes családoké lényegesen magasabb. Minden hetedik családban 3 vagy több gyermek él. 25