1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.s. Hajdú-Bihar megye és Debrecen személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

A családok Gyermekszám százalékos megoszlása 30.2 34.3 21.7 12.8 1,0 100,0 100 családra 129 gyermek, 100 gyermekes családra 185 gyermek jut. A családokban élő 45 358 gyermeknek 69%-a 15 évesnél fiatalabb. A gyermekes családok 26%-ában nincs egyáltalán ilyen korú gyermek. A gyermekes családok 39%-ában él egy, 23%-ában kettő és 8%-ában három 15 éven aluli gyermek. Háromnál több ilyen korú gyermek a családok 4%-ában van, 100 családra 89 tizenöt éven aluli gyermek jut. A családok típusai A családok 87%-a házaspár, 13%-a egy szülő gyermekkel. A gyermekkel élő özvegy, elvált stb. szülők családjainak túlnyomó többségében — 91%-ában— anya az „egy szülő". Ez az összes családok 12%-a, ami egyben azoknak a családoknak az arányát is jelenti, amelyekben a családfő nő. A családok 12%-ában él rokon is. A rokonnal élő családok 64%-ában felmenő, egyharmadában oldalági rokon van. Az olyan családok száma, amelyekben felmenő és oldalági rokon is él, mindössze 131. A családok 28%-a egygenerációs, 66%-a kétgenerációs; három vagy több generáció a családok 6%-ában él együtt. A családok keresői A családoknak a keresők száma szerinti megoszlása Debrecenben megközelítően azonos, mint a megyei jogú városokban átlagosan. A családok Keresők száma százalékos megoszlása Nincs kereső 1,0 a) 1 kereső 47,1 2 41,0 3 „ 8,8 4 és több kereső 2,1 Összesen 100,0 a) A családokkal együtt, amelyekben csak huzamosan t&vollevö kereső van. A kereső nélküli családok magukban foglalják azokat a családokat is, amelyekben a családfő huzamosan távol van és a családban más kereső nincs. Debrecenben az összes családok 3,3%-ában van eltartott családfő, ezek 13%-ában a családfő azért eltartott, mert a tulajdonképpeni kereső családfő huzamosan távollevő. A 2 tagú családok 37%-ában keres mindkét családtag, a 3 tagú családok között a háromkeresős családok aránya 10%, a 4 tagú családoknak csak 2%-ában keres mind a négy családtag. A 100 családra jutó keresők száma 164, 100 kereső családtagra 100 eltartott családtag jut. A családok társadalmi-gazdasági összetétele • A város családjainak társadalmi-gazdasági összetételében jelentős az alkalmazásban állók családjainak aránya. A családok 71%-ában a családfő alkalmazásban álló fizikai (48%) és szellemi (23%) dolgozó. Termelőszövetkezeti tag családfő a családok 5%-ában van. Az önállók családjainak — beleértve azokat a családokat is, amelyekben a családfő segítő családtag—aránya 11%. Jelentős a száma a nyugdíjasok családjainak; arányuk meghaladja a 13%-ot. Az alkalmazásban álló fizikai dolgozók családjaiban 100 családra 343, a szellemi dolgozókéban 333 családtag, a termelőszövetkezeti tagok családjaiban 369, az önállók családjaiban 330, a nyugdíjasok családjaiban 256 családtag jut. Legtöbb gyermek — csak a nagyobb csoportokat vizsgálva —- a mezőgazdasági fizikai dolgozók családjaiban van. Ezekben a családokban 100 családra 194 gyermek, ezen belül 146 tizenöt éven aluli gyermek jut. Viszonylag legkevesebb a gyermek —a nyugdíjasok figyelmen kívül hagyásával — az egyéb Önállók családjaiban; 100 családra 102 gyermek, ezen belül 59 tizenöt éven aluli gyermek jut. Nincs gyermek 1 gyermek 2 „ 3-5 6 és több gyermek Összesen 26