1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.s. Hajdú-Bihar megye és Debrecen személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

Az átlagos családnagyság magasabb, mint az országos megyei átlag: 100 családra 346 családtag jut. A megyében alacsonyabb a gyermek nélküli és magasabb a három és többgyermekes családok aránya, mint az országos megyei átlag. A családoknak csak alig valamivel több mint negyedében nincs gyermek és minden ötödik családban 3 vagy több gyermek él. Gyermekszám A családok százalékos megoszlása Nincs gyermek 27,3 1 gyermek 30,9 2 21,8 3-5 , 18,0 6 és több gyermek 2,0 összesen 100,0 Az átlagos gyermekszám egyike a legkedvezőbbeknek az országban. 100 családra 152 gyermek jut, csak a gyermekes családokra számítva ez az arány meghaladja a családonkénti átlag két gyermeket (100 gyermekes családra 209 gyermek jut). A családokban élő 157 301 gyermeknek 74%-a 15 évesnél fiatalabb. A gyermekes családok 23%-ában egyáltalán nincs ilyen korú gyermek, 34%-ában egy, 24%-ában kettő és 11%-ában három 15 éven aluli gyermek él. Háromnál több ilyen korú gyermek a családoknak 8%-ában van. 100 családra 112 tizenöt éven aluli gyermek jut. A 15 évesnél fiatalabb gyermekek aránya a debreceni járásban a legmagasabb. Itt 100 családra 125 tizenöt éven aluli gyermek jut, 13-mal több, mint a megyében átlagosan. A családok típusai A családok 84%-a házaspár, 16%-a egy szülő gyermekkel. A gyermekkel élő özvegy, elvált stb. szülők családjainak túlnyomó többségében — 93%-ában — anya az „egy szülő". Ez az összes családok 15%-a, ami egyben azoknak a családoknak az arányát is jelenti, amelyekben nő a családfő. A családok 10%-ában él rokon is. A rokonnal élő családok közel négyötödében felmenő, 19%ában oldalági rokon van. Az olyan családok aránya, amelyekben felmenő és oldalági rokon is él, mindössze 2%. A családok valamivel több mint egynegyede egygenerációs, 68%-a kétgenerációs, három vagy több generáció a családoknak 6%-ában él együtt. A családok keresői A családok több mint felében a családtagok közül csak egy személy keres. Kettőnél több kereső csak minden tizedik családban van. Az egykeresős családok aránya lényegesen magasabb, mint országosan. Keresők száma A családok százalékos megoszlása Nincs kereső 5,0 a) 1 kereső 55,0 2 „ 30,3 3 7,7 4 és több kereső 2,0 Összesen 100,0 a) A családokkal együtt, amelyekben csak huzamosan távollevő kereső van. A kereső nélküli családok magukban foglalják azokat a családokat is, amelyekben a családfő huzamosan távol van és a családban más kereső nincs. Az összes családok 7,2%-ában van eltartott családfő, ezek 69%-ában a családfő azért eltartott, mert a tulajdonképpeni kereső családfő huzamosan távollevő. A 2 tagú családok 25%-ában keres mindkét családtag, a három tagú családok között a háromkeresős családok aránya 8%, a 4 tagú családoknak alig 2%-ában keres mind a négy családtag. 100 családra átlagosan 147 kereső jut; a 100 kereső családtagra jutó eltartott családtagok száma 135. 2* 19