1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.s. Hajdú-Bihar megye és Debrecen személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

A családok társadalmi-gazdasági összetétele A megyében a családok 38%-ában a családfő alkalmazásban álló, 25%-ában termelőszövetkezeti tag, 34%-ában önálló (beleértve azokat a családokat is, amelyekben a családfő segítő családtag) és 3%-ában nyugdíjas. Az összes családok 60%-ában a családfő mezőgazdasági foglalkozású (mezőgazdasági önálló, mezőgazdasági termelőszövetkezeti tag és alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozó). Az átlagos családnagyság — a 100 családra jutó családtagok száma — legmagasabb az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozóknál (385), a legalacsonyabb — a nyugdíjasok figyelmen kívül hagyásával — a mezőgazdasági önállók csoportjában (327). Az átlagos gyermekszám — csak a nagyobb csoportokat vizsgálva — az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozóknál a legnagyobb: 100 családra 190 gyermek jut. Legkevesebb gyermek a nyugdíjasokon kívül a mezőgazdasági önállók családjaiban van, amelyekben a 100 családra jutó gyermekek száma 132. Hasonló képet mutat a 15 évesnél fiatalabb gyermekek száma is. Az alkalmazásban álló mezőgazdasági fizikai dolgozók családjaiban 100 családra átlag 158, a mezőgazdasági önállók családjaiban 81 tizenöt éven aluli gyermek jut. A családok keresőinek átlagos száma — ugyancsak a nagyobb csoportokat figyelembe véve — legmagasabb a mezőgazdasági önállók, legalacsonyabb az alkalmazásban álló fizikai dolgozók családjaiban, az előbbi csoportban 100 családra 190, az utóbbiban 116 kereső jut. 100 kereső családtagra a legkevesebb családtag (átlagosan 72) eltartása a mezőgazdasági önállók családjaiban, a legtöbb (222) az alkalmazásban álló fizikai dolgozók családjaiban hárul. Háztartások A családokban és családtöredékekben élő lakosság 114 337 háztartást alkot; ennek 88%-a ún. „család"-háztartás. A kizárólag családtöredékekből álló „nem család"-háztartások túlnyomó többsége — 93%-a — egyszemélyes háztartás. A „család"-háztartások közel 97%-a egycsaládos, 3%-a kétcsaládos. Háromcsaládos és ennél nagyobb háztartás összesen 80 van a megyében. A „család"-háztartások 77%-a 2—4 tagú. A 8 tagú vagy annál nagyobb háztartások aránya csupán 2,5%. A háztartások átlagos nagysága a „család"-háztartásokban csak 13 fővel magasabb, mint az átlagos családnagyság. 100 „család"-háztartásra átlagosan 359 személy jut; a kétcsaládos háztartásokban 549, a háromosaládos háztartásokban 882. A háztartások 57%-ában van egy, és 28%-ában két kereső, három kereső már csak minden tizenharmadik háztartásban található. A kereső-eltartott arány valamivel kedvezőbb, mint a családokban: 100 kereső személyre 126 eltartott jut. A háztartások társadalmi-gazdasági összetétele csaknem azonos a családokéval; az alkalmazásban álló fizikai dolgozók és termelőszövetkezeti tagok háztartásainak aránya valamivel alacsonyabb, a mezőgazdasági önállóké és a nyugdíjasoké valamivel magasabb. Külterületi népesség A megyében 928 külterületi település van. A népességből 59 937 fő élt a külterületeken. Az itt élő népesség aránya 15%, nagyobb, mint az országos átlag (12%). Legmagasabb a külterületi népesség aránya a Hortobágyot magában foglaló debreceni járásban (26%), valamint Hajdúnánás városban (24%), legalacsonyabb a püspökladányi járásban (4%). A külterületi települések 86%-a mezőgazdasági jellegű, ezeken élt a külterületi népesség 97%-a. A szolgálati jellegű települések száma 100, és 11 az ipari-építőipariaké. A települések 37%-án a népesség száma legfeljebb 10, 28%-án 11—50, 22%-án 51—200 fő. A külterületi népesség 21%-a a városokhoz, 79%-a a községekhez tartozó külterületeken élt. A 15 éven aluli népesség aránya a külterületeken magasabb (37%), a 60 éves és idősebbeké viszont alacsonyabb (7%), mint a belterületeken (29%, ill. 14%). A népesség 1000 15 éven 15—39 40—59 60 éves Összesen Részletezés A népesség férfira aluli éves és idősebb férfi nő összesen jutó nő Belterület 161 278 171 738 333 016 1 065 29,2 35,5 21,8 13,5 100,0 Külterület 30 430 29 507 59 937 970 36,6 38,1 17,9 7,4 100,0 Összesen 191 708 201 245 392 953 1 050 30,3 35,9 21,3 12,5 100,0 Az érettségizettek vagy magasabb végzettségűek aránya a külterületeken 1,5%, a belterületeken 2,7%; az írni-olvasni nem tudóké a külterületeken 9,5% a belterületi 5,8%-kal szemben. 20