1960. ÉVI NÉPSZÁMLÁLÁS 3.s. Hajdú-Bihar megye és Debrecen személyi és családi adatai (1962)

I. Az adatok ismertetése

A 15—24 éves nők 44%-a, a 25—49 éves nők 35%-a kereső. 100 azonos korú Korcsoport férfi nő közül kereső 15—39 éves 95 37 40—54 „ 99 40 55—59 „ 99 — Munkaképes korú együtt a) .... 97 38 Munkaképes kornál idősebb .... 94 34 *) Férfiaknál 15 -59, nőknél 15-54 éves. A kereső férfiak iskolai végzettségi színvonala — kivéve az egyetemi végzettségűeket — alacsonyabb, mint a kereső nőké. Legalább 8 általános iskolai osztályt végzett a kereső nők 23%-a, a kereső férfiak 17%-ával szemben. Érettségi bizonyítványt szerzett a kereső nők 4,4%-a, a kereső férfiak 2,1%-a. Egyetemi oklevelet szerzett a kereső férfiak 1,2%-a, a kereső nők 1%-a. Népgazdasági ág A népszámlálás időpontjában a keresők 14%-a az ipar-építőiparhoz, 65%-a a mezőgazdasághoz tartozott. 1949-hez viszonyítva az ipari-építőipari keresők száma 12 000-rel, 86%-kal emelkedett, a mezőgazdasági keresőké 20 000-rel, 15%-kal csökkent. E változások következtében a mezőgazdasági keresők aránya az 1949. évi 78%-ról 65%-ra esett; ugyanakkor az ipari-építőipari keresőké 8%-ról 14%-ra emelkedett, elsősorban az építőipari keresőké, akiknek száma több mint ötszörösére növekedett. A többi népgazdasági ágban is — a szolgáltatás kivételével — nőtt a keresők száma, összességében 14%-ról 21%-ra. A nyugdíjasok száma 1949 óta 39%-kal, 5900-ra emelkedett. A keresők összes száma a mezőgazdasági keresők elvándorlása miatt csak kis mértékben növekedett. A keresők Népgazdasági ág százalékos megoszlása 1949 1960 Mezőgazdaság 78,2 64,8 Ipar 6,8 8,0 Építőipar 1,2 6,3 Közlekedés 1,8 4,2 Kereskedelem 2,6 3,3 Egyéb népgazdasági ágak 9,4 13,4 Ebből : 2,4 3,3 összesen 100,0 100,0 Annak megfelelően, hogy a megye az ország leginkább mezőgazdasági jellegű megyéinek egyike, a járásokban a mezőgazdasági keresők aránya — a püspökladányi járás kivételével — mindenütt meghaladta a 60%-ot, a derecskei járásban 73% volt. Az ipari-építőipari keresők aránya legmagasabb a polgári járásban (18%), a városok közül Hajdúszoboszlón (19%). A megye 79 községe közül 77 mezőgazdasági jellegű. 9 községben a mezőgazdasági népesség aránya meghaladta a 80%-ot, 52 községben 60—80%, további 16 községben 40—60% között volt. Az ipari-építőipari népesség aránya 12 községben 20—40% között volt. A keresők népgazdasági ági összetételének változása módosította a népesség népgazdasági ági összetételét is. 1949 óta a mezőgazdasági népesség száma 294 600-ról 240 000-re (19%-kal) csökkent, az ipari-építőipari népesség száma 34 300-ról 67 100-ra, közel kétszeresére emelkedett. A népgazdasági ági összetétel változásánál lényegesebben módosult a keresők foglalkozási viszony szerinti összetétele. Az önállók és segítő családtagok 74%-os aránya — alkalmazásban állóvá, vagy termelőszövetkezeti taggá válásuk következtében — 40%-ra csökkent, s így 1960. január 1-én a keresők 57%-a alkalmazásban álló, ill. termelőszövetkezeti tag volt. A fizikai—szellemi munkátvégzők aránya az országosnál ellentétes módon változott: míg országosan a 100 fizikai dolgozóra jutó szellemi dolgozók száma 1949-hez képest megnőtt, a megyében az 1949. évi 16-ról 14-re csökkent. A népszámlálás időpontjában az alkalmazásban álló keresők száma 69 000 volt, 28 500-zal (70%) több, mint 1949-ben; ugyanakkor az önállók és segítő családtagok együttes száma 130 300-ról 72 100-ra (45%-kal) csökkent. A termelőszövetkezeti tagok száma 33 400 (19%). 16